Carr, E. H.: Mi a történelem? (Osiris könyvtár - Történelem, 1995)
1. A történész és a tények
1. A TÖRTÉNÉSZ ÉS A TÉNYEK Mi a történelem? Nehogy bárki is értelmetlennek vagy feleslegesnek vélje a kérdést, álljon itt két idézet. Az egyik a Cambridge Modem History első, a másik a második változatára vonatkozik. 1896. októberi, a Cambridge University Press igazgatótanácsa számára készített szerkesztői jelentésében Acton a következőket írta: Egyedülálló alkalom kínálkozik arra, hogy a lehető legtöbb ember számára hasznosítható módon jegyezzük le a teljes tudásanyagot, melyet a 19. század örökül hagy. (...) Értelmes munkamegosztással ez elérhető, és ily módon minden ember hozzáférhet a fellelhető dokumentumok és a nemzetközi kutatómunka kiérlelt végkövetkeztetéseihez. Végleges történelemmel ugyan korunk még nem szolgálhat, de a hagyományos történetíráson immár túl tudunk lépni, és most, hogy már minden információ hozzáférhető, és minden prnhlémáhaz.k£zünkben a kulcs, meg tudjuk mutatni azt is, meddig jutottunk el az utóbbihoz vezető úton ' Majdnem pontosan hatvan évvel később, a Cambridge Modern History második változatához írott előszavában Sir George Clark professzor észrevételeket fűzött Acton és munkatársai vélekedéséhez, hogy egyszer majd megírható lesz a „végleges történelem", majd így folytatta: Egy későbbi korszak történészeit nem kecsegtetik efféle kilátások. Ők legfeljebb abban reménykedhetnek, hogy munkájukat újra és újra meghaladják. Meg vannak győződve arról, hogy a múltról való ismeret emberi elmék szűrőjén át jutott el hozzájuk, egyfajta „feldolgozáson" ment keresztül, ennélfogva nem is állhat eleve megváltoztathatatlan elemi és személytelen atomokból. (...) A múlt föltárása végtelen folyamatnak tűnik, és néhány türelmetlen tudós a szkepticizmusban vagy legalábbis abban a megállapításban keres menedéket, hogy mivel egyetlen történelemmel kapcsolatos megállapítás sem mentes a szubjektivi- l lThe Cambridge Modem History: Its Origin, Authorship and Production. 1907.10-12. o. 7