Csapó Benő szerk.: Az iskolai tudás (Osiris tankönyvek, 2002)

Csapó Benő: Bevezetés

BEVEZETÉS 13 értelmezésével az oktatáselmélet kutatói alig tudnak lépést tartani. A tantervek készí­tésében, az elsajátított tudás értékelésében, a tanítás gyakorlatában való alkalmazás lehetőségeinek megtalálásában világszerte nagy a fáziskésés. Nálunk ezt a lemaradást számos ok csak tovább növelte, így ma különösen sok új ismeretnek kellene bekerül­nie a fejlesztő szakemberek tudásbázisába. Egyik feladatunknak azt tartjuk, hogy a vizs­gálat témaköreihez kapcsolódva kitekintést adjunk az adott terület irodalmára is. Ebben a könyvben az iskolai tudásnak egy sajátos, ámde a tantervekben és a tanítás­ra fordított idő tekintetében is meghatározó szeletével, a kémiával, fizikával, biológiá­val és matematikával foglalkozunk. E tárgyak kiválasztását nem elvi szempontok indo­kolják. Inkább arról van szó, hogy a természettudományos tudást konkrétabbnak, egy­szerűbben megragadhatónak, könnyebben mérhetőnek gondoljuk, mint a műveltség más, elsősorban a humán tárgyak keretében megszerezhető komponenseit. Ilyen szem­pontból e tantárgyak alkalmasabbak bizonyos oktatáselméleti kérdések elemzésére, a természettudományok tanításának aktuális gondjai pedig rendkívül időszerűvé teszik e kérdések vizsgálatát. Terveink szerint a természettudományi tudás kutatása során szerzett tapasztalatokat később a humán műveltség elemzésében is hasznosíthatjuk. A könyv középpontjában álló felmérés azokból a József Attila Tudományegyetem Pedagó­giai Tanszékén végzett korábbi kutatásokból nőtt ki, amelyek egyrészt az iskolában meg­szerzett tudás értékelésére, mérőeszközök, tesztek kidolgozására, másrészt pedig a képességek szerkezetének és fejlődésének feltárására irányultak. Azokban a fejezetek­ben, amelyeknek a korábbi évekre visszanyúló előzményei vannak, építünk a megelő­ző vizsgálatok adataira is. Az itt közölt eredmények egy részét tudományos, szakmai folyóiratokban már publikáltuk, az egész vizsgálat átfogó bemutatására azonban e könyv­ben kerül sor először. Meggyőződésünk, hogy ezek az eredmények olyan összefüggé­sekre világítanak rá, amelyek nemcsak az adott kérdések kutatóit, a specialistákat érin­tik, hanem szélesebb körű szakmai érdeklődésre is számot tarthatnak. Ezért, bár az összes elemzést a tudományos kutatás szigorúbb követelményeit figyelembe véve vé­geztük el, az eredmények bemutatásakor törekszünk az egyszerűbb és szemléletesebb megoldásokra. Az eredmények további értelmezését segítendő, a függelékben röviden összefoglaljuk az alkalmazott statisztikai technikák lényegét. Az egyes fejezetek különböző oldalról mutatják be az iskolai tudást, vagy általáno­sabban fogalmazva az iskola hatását a tanulók tudásának, a tudás egyes összetevőinek alakulására. Szándékaink szerint a fejezetek önállóan is értelmezhető egységet alkot­nak, ezért bizonyos eredmények és következtetések több helyen is előfordulnak, nem feltétlenül törekedtünk az átfedések kiküszöbölésére. Mindamellett a fejezetek szá­mos ponton egymásra is hivatkoznak, és a különböző megközelítések csak együttesen alakítanak ki egy teljesebb képet. Vizsgálatunk bemutatásával többféle módon szeretnénk az iskolai oktatás fejlődését segíteni. Egyrészt eredményeink alapján sokféle következtetést fogalmazhatunk meg arra vonatkozóan, hogy hogyan lehetne a tanítás gyakorlatát javítani. Másrészt fontos­nak tartjuk azt is, hogy hasonló vizsgálatokhoz, helyi, iskolai, városi vagy regionális elem­zések lebonyolításához mintát adjunk. Ezért támogatjuk az általunk kidolgozott tesz­tek, feladatlapok további használatát minden olyan esetben, ahol szakszerű alkalmazá­suk feltételei adottak. Végül szeretnénk az itt bemutatotthoz hasonló, újszerű, eredeti

Next