Csapó Benő szerk.: Az iskolai tudás (Osiris tankönyvek, 2002)
Csapó Benő: Bevezetés
BEVEZETÉS 13 értelmezésével az oktatáselmélet kutatói alig tudnak lépést tartani. A tantervek készítésében, az elsajátított tudás értékelésében, a tanítás gyakorlatában való alkalmazás lehetőségeinek megtalálásában világszerte nagy a fáziskésés. Nálunk ezt a lemaradást számos ok csak tovább növelte, így ma különösen sok új ismeretnek kellene bekerülnie a fejlesztő szakemberek tudásbázisába. Egyik feladatunknak azt tartjuk, hogy a vizsgálat témaköreihez kapcsolódva kitekintést adjunk az adott terület irodalmára is. Ebben a könyvben az iskolai tudásnak egy sajátos, ámde a tantervekben és a tanításra fordított idő tekintetében is meghatározó szeletével, a kémiával, fizikával, biológiával és matematikával foglalkozunk. E tárgyak kiválasztását nem elvi szempontok indokolják. Inkább arról van szó, hogy a természettudományos tudást konkrétabbnak, egyszerűbben megragadhatónak, könnyebben mérhetőnek gondoljuk, mint a műveltség más, elsősorban a humán tárgyak keretében megszerezhető komponenseit. Ilyen szempontból e tantárgyak alkalmasabbak bizonyos oktatáselméleti kérdések elemzésére, a természettudományok tanításának aktuális gondjai pedig rendkívül időszerűvé teszik e kérdések vizsgálatát. Terveink szerint a természettudományi tudás kutatása során szerzett tapasztalatokat később a humán műveltség elemzésében is hasznosíthatjuk. A könyv középpontjában álló felmérés azokból a József Attila Tudományegyetem Pedagógiai Tanszékén végzett korábbi kutatásokból nőtt ki, amelyek egyrészt az iskolában megszerzett tudás értékelésére, mérőeszközök, tesztek kidolgozására, másrészt pedig a képességek szerkezetének és fejlődésének feltárására irányultak. Azokban a fejezetekben, amelyeknek a korábbi évekre visszanyúló előzményei vannak, építünk a megelőző vizsgálatok adataira is. Az itt közölt eredmények egy részét tudományos, szakmai folyóiratokban már publikáltuk, az egész vizsgálat átfogó bemutatására azonban e könyvben kerül sor először. Meggyőződésünk, hogy ezek az eredmények olyan összefüggésekre világítanak rá, amelyek nemcsak az adott kérdések kutatóit, a specialistákat érintik, hanem szélesebb körű szakmai érdeklődésre is számot tarthatnak. Ezért, bár az összes elemzést a tudományos kutatás szigorúbb követelményeit figyelembe véve végeztük el, az eredmények bemutatásakor törekszünk az egyszerűbb és szemléletesebb megoldásokra. Az eredmények további értelmezését segítendő, a függelékben röviden összefoglaljuk az alkalmazott statisztikai technikák lényegét. Az egyes fejezetek különböző oldalról mutatják be az iskolai tudást, vagy általánosabban fogalmazva az iskola hatását a tanulók tudásának, a tudás egyes összetevőinek alakulására. Szándékaink szerint a fejezetek önállóan is értelmezhető egységet alkotnak, ezért bizonyos eredmények és következtetések több helyen is előfordulnak, nem feltétlenül törekedtünk az átfedések kiküszöbölésére. Mindamellett a fejezetek számos ponton egymásra is hivatkoznak, és a különböző megközelítések csak együttesen alakítanak ki egy teljesebb képet. Vizsgálatunk bemutatásával többféle módon szeretnénk az iskolai oktatás fejlődését segíteni. Egyrészt eredményeink alapján sokféle következtetést fogalmazhatunk meg arra vonatkozóan, hogy hogyan lehetne a tanítás gyakorlatát javítani. Másrészt fontosnak tartjuk azt is, hogy hasonló vizsgálatokhoz, helyi, iskolai, városi vagy regionális elemzések lebonyolításához mintát adjunk. Ezért támogatjuk az általunk kidolgozott tesztek, feladatlapok további használatát minden olyan esetben, ahol szakszerű alkalmazásuk feltételei adottak. Végül szeretnénk az itt bemutatotthoz hasonló, újszerű, eredeti