Császtvay Tünde szerk.: Éjjeli lepkevadászat. Bordélyvilág a történeti Magyarországon (2009)

Ördögsánc, emberpocsolya. Csatornaszagú békeidők és háborúk

MOZGÓ, INGYENES NÉPKONYHA BUDAPEST UTCÁIN Ordögsánc, emberpocsolya A főváros egyik legutóbbi bizottsági ülésén Székely bizottsági tag Budapest el­­balkanizálójának nevezte Róbert bácsit, az öngyilkosjelöltek patrónusát, amiért a Kálvin téren ingyenes népkonyhát állított fel. Ez a támadás módfelett elkeserí­tette az öregurat, aki jórészt a saját pénzéből táplálja szegényeit. Róbert bácsi­nak, aki nem is magyar, hanem angol állampolgár, olyan tervek motoszkálnak a fejében, amelyek becsületére válhatnának bármelyik magyar hazafinak. (Magyarország, 1926) Kosztolányi Dezső ÉGI JOGÁSZ Körötte pedig folyt az élet. [...] csaltak liszttel, zsírral és cukorral, selyemmel, gyémánttal és szesszel, szerelemmel, művészettel és politikai jelszavakkal, ka­báttal és gubával, magyarsággal és nemzetköziséggel egyaránt. János minderről semmit sem tudott. [...] ő volt ebben a hűtlen országban a hűség, ő volt ebben a rothadt városban a megalázott szenvedés, a pokolba hullajtott ártatlanság, a jogászfajta szent prókátora, a leggyilkosabb világtörténelmi por égi fiskálisa, a vér­tanú, kürtös és apostol, a dalolni és szólni nem tudó igric, [...] a századokig parlagon hagyott parasztság magáraocsúdása, az eltékozolt napkeleti gazdag­ság, egy évezredre nyúló sajgó visszaemlékezés, Komárom, Kassa, Pozsony, Eperjes, Losonc, Szabadka, Temesvár, Arad, Nagyvárad, Kolozsvár, Marosvásár­hely keserve, egy nép ki nem szakadható halálordítása. (Vérző Magyarország, 1920) József Attila KEDVES JOCÓ! De szeretnék gazdag lenni Egyszer libasültet enni, Jó ruhába járni kelni, S öt forintér kuglert venni. (1916-1917?) KAPITALISTA TESTVÉREIM (HEVESY IVÁNNAK) Ó a gazdagok! Valahol utoléri őket egy autókaramból és ronccsá szakadnak, hogy néhány buta évig még libacombot ehessenek. És fonák végzetek csimbóraszója jaj! ezen az olcsó áron a sok gyerekgyártás - ó örömmel megvert kövér szerencsétlenek! VISSZAÉLÉSEK A TEJELÁRUSITÁSNÁL Ma arról értesülünk, hogy a polgármesternek a tej elá­­rusitására vonatkozó rendelete nem szól a központi tejcsarnok ellen. [...] Nemcsak hogy szó nincs arról, hogy a tejcsarnok tejét vizezné vagy egyéb módon meghamisítaná, hanem ellenkezőleg, felette fontosnak és áldásteljesnek mondja hivatását, s épen ez okból, valamint a piaci tej könnyebb ellenőriztetése érdekében szünteti be az alminőségek forgalomba hozatalát. (Pesti Napló, 1896) (é. n.) 298 I Éjjeli lepkevadászat

Next