Csefko Ferenc - Pálné Kovács Ilona szerk.: Kisebbségi önkormányzatok Magyarországon (Kisebbségek Kelet-Közép-Európában, 1999)
Területi, települési esettanulmányok
A Cigány Kisebbségi Önkormányzat viszont kérte a városi önkormányzatot, hogy „működéséhez a Pécs M. J. Város Polgármesteri Hivatal (Pécs, Széchenyi tér 1.) épületében vagy a történelmi belvárosban egy kellő nagyságú, megfelelően berendezett és felszerelt irodahelyiséget mielőbb bocsásson rendelkezésére, hogy érdemi munkáját megkezdhesse”. Ugyanebben a határozatban kérte arra is a CKÖ a várost, hogy „a leendő iroda technikai eszközeinek és berendezésének beszerzéséhez, egy főállású munkatárs alkalmazásához a város költségvetésében erre megfelelő összeget különítsen el (kb. 1M Ft)”. De ezen túl a városi vagyon használatára más módon is igényt tartott a cigány önkormányzat. Kérte, hogy a pécsi városi önkormányzat az egyik külterületi művelődési házat, mely akkor még a Mecseki Szénbányák tulajdonában volt, „váltsa meg és adja a CKÖ vagyonába”. A József Attila Művelődési Ház a jelentős számban cigány lakosságú Meszes városrész egyik központi épülete lévén, a CKÖ indoklása szerint „a cigány szervezetek irodáinak, közösségi alkalmainak és a CKKE által az épület eredeti funkciójának megtartására lehetne alkalmas”. A Szerb Kisebbségi Önkormányzat szintén nem rendelkezett működése megindulásához megfelelő helyiséggel, vagyonnal, ezért a polgármesteri hivatal egy helyiségét kérték erre a célra a város jegyzőjétől. A CKÖ vagyonátadási kérelmét (József Attila Művelődési Ház) az önkormányzati képviselőtestület nem teljesítette. Viszont a helyiségkérdést a jegyző javaslatára - miután ő arra hivatkozott, hogy a polgármesteri hivatalában nem tud négy önálló helyiséget biztosítani - megoldották, igaz, rendhagyó módon, de a kisebbségi törvényben leírtaknak nem ellentmondva: Az önkormányzat egy meghatározott összeggel - kisebbségi önkormányzatonként havi 50 E Ft-tal - mintegy kiváltotta a kisebbségi önkormányzatok működési költségeit, az összeget bérleti díjként átutaltatva. A kisebbségi önkormányzatoknak ebből az évi 600 E Ft-ból bérelniük lehetett irodahelyiséget, függetlenül attól, hogy ténylegesen mennyiért találtak bérbe adott helyiséget. Az önkormányzat ezt az összeget kötelező működési költségként számolta el, nevesítette is költségvetési rendeletében, és megkülönböztette a tágabb értelemben vett támogatási összegtől, melyet szintén szerepeltetett költségvetési rendeletében. A megoldás nem volt a kisebbségi önkormányzatok ellenére, mivel a megítélt havi összeg méltányosnak volt mondható - megfelelt a korabeli futó bérleti díjaknak -, és kellő önállóságot jelentett az összeg felhasználását illetően. A bérelt irodák berendezését, az irodabútorokat, -felszerelést e bérleti díjon felül kellett a kisebbségi önkormányzatoknak egyéb költség236