Cseh Gergő Bendegúz - Krahulcsán Zsolt - Müller Rolf - Pór Edit szerk.: Zárt, bizalmas, számozott. II. Irodalom-, sajtó- és tájékoztatáspolitika, 1962-1979. Dokumentumok (2004)
Annotált névmutató
repelt újra szerepelt novellákkal, színművekkel. 1956-os forradalom idején az írószövetség elnökségének tagja. 1963-tól a Béketanács elnökségi tagja volt. 1943 és 1949 között az MTA levelező' tagja, majd 1989-től (posztumusz) rendes tagja. 1954-ben Kossuth-díjas. ■ 57,96,222 TAMÁSI Lajos (1923- 1992) költő 1945-től pártmunkás, Belügyminisztériumban fogalmazó. 1950-1956 között a Magyar írók Szövetségének munkatársa, majd titkára. 1951-1953 között az írószövetség titkára. 1953-1954-ben a Rádió irodalmi főosztályvezetője. 1954-1956-ban az írószövetség párttitkára. 1956. október-novemberben a rádió kormánybiztos helyettese. 1951-1956-ban az írószövetség vezetőségi tagja. 1956. nov.-ig az elnökség tagja, az Irodalmi Újság szerkesztőbizottságának tagja. 1957-1959-ben a SZOT munkatársa. 1959-1983 között a Csepel Művek szakszervezet kulturális munkatársa. ■ 94 TAMKÓ SIRATÓ Károly (1905-1980) költő, műfordító Az ötvenes években visszavonulva élt, majd műfordítóként tért vissza az irodalmi életbe. A hetvenes évektől gyermekverseket írt. 1976-ban József Attila-díjas. ■ 234 TANDORl Dezső (1938- ) költő, író, műfordító Nevelőtanár, majd 1964-től főiskolai nyelvtanár. 1971-től szabadfoglalkozású. 1978-ban József Attila-díjas. 1998-ban Kossuth-díjas ■ 145 TARDOS Tibor -111 TARJÁN Tamás (1949-) irodalomtörténész, színikritikus, dramaturg 1973-tól az ELTE tanára, a Látóhatár munkatársa, több napilap és folyóirat állandó színházi kritikusa, a Magyar Televízió színházi műsorainak munkatársa. 1991-től az Irodalomtörténet szerkesztőbizottsági tagja és a Könyvvilág felelős szerkesztője. 1986-ban József Attila-díjas. ■ 229 TASNÁDI Attila (1937- ) kritikus, művészettörténész ■ 68 TEKNŐS Péter (1920-) író 1945 után pártpropagandista, azMKP Országos Központjának munkatársa. 1947-ben kinevezték a Magyar Filmipar Rt. igazgatóhelyettesévé, később a Magyar Könyvterjesztő Nemzeti Vállalat osztályvezetője, majd a Népművelési Minisztérium előadója lett. 1952-től a Magyar Rádió kulturális rovatvezetője, 1955- től a Magyar Hírek, 1958-tól az Esti Hírlap, 1962-től a Magyar Nemzet munkatársa. 1966-tól a Népszerű Technika c. lap, majd a Füles olvasószerkesztője. ■ 77, 166 TELLER Ede (1908-2003) magyar származású amerikai fizikus ■ 394, 452, 483 TERSÁNSZKY JÓZSI Jenő (1888-1969) író, költő A II. világháború után zenehumoristaként lépett fel, dolgozott a Magyar Rádió Gyermekújság rovatának is. 1950-től nem publikálhatott, 1955-ben tért vissza az irodalmi életbe. 1949-ben Kossuth-díjas. ■ 127, 145 TESZÁR József A Tájékoztatási Hivatal munkatársa. ■ 361,418 THIERY Árpád (1928-1995) író 1948-tól a Szabad Szó munkatársa. 1951-ben a Szinkron Állami Vállalat dramaturgja. 1952-1957-ben hivatásos katona volt. 1957-től a Középdunántúli Napló munkatársa. 1969-től a Népszava szerkesztője. 1973-tól a Kortárs munkatársa, 1987-1990-ben főszerkesztője. 1986-ban kapta első József Attila-díját. - 179, 193 THINSZ Géza (1934-1990) költő, műfordító 1956- ban hagyta el Magyarországot, Svédországban telepedett le. Stockholmban számos kiadónál - így a Norstedt Kiadónál is - dolgozott, mint munkatárs, illetve szerkesztő. Magyar irodalmi cikkeket írt svéd lapoknak, versei főleg a Látóhatárban, Új Látóhatárban, az Irodalmi Újságban, a Magyar Műhelyben, a Szivárványban jelentek meg. ■ 49,96,97,103,246 THURZÓ Gábor (1912-1979) író, kritikus, műfordító 1945-től a Művész Színház dramaturgja. 1949-ig a Vigília szerkesztőbizottsági tagja. 1951-től filmgyári dramaturg. 1961-től a televízió dramaturgja. 1953-ban kapta első József Attila-díját ■ 59 TÍMÁR György (1929- ) kritikus, műfordító Érettségi után a Kossuth Népe és a Magyar Nép munkatársa lett. 1950-1951 -ben segédmunkás a Ganz gyárban, majd szabadfoglalkozású. 1960-1981 között a magyar PEN Klub titkára. ■ 103 TÍMÁR István (1913-1991) jogász 1945-1948 között a budapesti politikai rendőrségen szolgált. 1947 decemberétől Péter Gábor helyettese volt. 1948 decemberétől az Igazságügy-minisztérium Büntetőjogi és Ügyészi Főosztályának vezetője lett. 1953 januárjában letartóztatták a Péter Gábor és 17 társa elleni bűnügyben, és jogerősen 11 évi börtönre ítélte a katonai bíróság. 1956. október közepén szabadult, 1957 februárjában rehabilitálták. 1962-ig a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese, majd a Szerzői Jogvédő Hivatal főigazgató lett. ■ 111, 116, 117, 126, 167 715