Csepeli György: Nemzet által homályosan (Szociológia, 1992)
Értelmiségiek nemzeti azonosságtudata és attitűdjei az 1980-as években - I. Magyarságtudat
re vonatkozó gondolkodás mintái tekintetében, s profiljuk markánsan különbözik. Egyedül az írók esetében hiányolható a Csoóri-Sütő típus ellensúlya. A halott vonatkozási személyekre vonatkozó kérdésnél, mint már utaltunk rá, több válaszadó akadt (n=423). Ugyanakkor kevesebb személy (111) került említésre, s ennek megfelelően a válaszok is kevésbé szórtak. Úgy tűnik, hogy a már lezárult életművek esetében nagyobb a közmegegyezés a mérvadónak tekintett személyekre vonatkozólag. A következő táblázatban a 3%-os határt átlépett személyek listáját mutatjuk be a kapott említések gyakorisági sorrendje szerint 8. táblázat A leggyakrabban említett halott vonatkozási személyek 1983-ban (n=269, %-ban) Illyés Gyula 55 Erdei Ferenc 5 Széchenyi István 31 Deák Ferenc 4 Ady Endre 24 Arany János 4 József Attila 19 Babits Mihály 4 Németh László 13 Jászi Oszkár 4 Petőfi Sándor 10 Radnóti Miklós 4 Bibó István 10 Nagy László 4 Kossuth Lajos 9 Lukács György 4 Károlyi Mihály 8 Eötvös József 4 Veres Péter 6 Kölcsey Ferenc 3 Bartók Béla 6 Vörösmarty Mihály 3 Kodály Zoltán 6 A lista élén szereplő Illyés Gyula halála a kérdezés idején még friss volt, ez is hozzájárulhatott a költő magas említési gyakoriságához. Valószínű azonban, hogy ha egy évvel korábban végezzük a vizsgálatot, az élő vonatkozási személyek listáján is az élre került volna Illyés, hiszen a magyar nemzettel kapcsolatos megnyilatkozásai élete végén különös súllyal estek latba az értelmiségi közvélemény formálásában. Ugyanakkor külön probléma, hogy milyen kognitív összetevőkből állhat az „Illyés-attitűd". A válaszadók többsége nyilván nem járatos alaposan a hatalmas életműben. Valószínűtlen, hogy ismernék Illyés sokféleképpen értelmezhető, taktikus megfogalmazásait, melyek talányossága mögött feloldhatatlan ellentmondások lappanganak. Feltevésszerúen azt állíthatjuk, hogy ennek az eszmekömek három 150