Csernicskó István: A magyar nyelv Ukrajnában (Kárpátalján) (A magyar nyelv a Kárpát-medencében a XX. század végén, 1998)
3. Politika
hogy másfajta, nem különálló érdekek ezek, csupán specifikusak.” A Beadvány aláírói kilátásba helyezik, hogy amennyiben nem kapnak választ, a felsőbb szervekhez fordulnak. A hatalmi szervek azonban zaklatással, fenyegetésekkel reagáltak, a kisebbségi sérelmek felsorolását a magyar burzsoá nacionalizmus megnyilvánulásaként értékelték (vö. Tóth 1991, 137). A Beadvány gépelt, indigóval sokszorosított példányai röpiratként terjedtek. 1972 tavaszán újabb Beadvány készült, melyet több mint 1600 aláírással az SZKP KB Politikai Bizottságának címeztek. AII. sz. Beadvány higgadtan érvelve mutatja be a kárpátaljai magyar közösséget ért hátrányos megkülönböztetést, s röviden összefoglalva a következőket kéri: 1. a magyarság kollektív bűnösségéről szóló határozat visszavonását; 2. az anyanyelvi oktatás kiterjesztését az óvodai, szak- és felsőoktatásra is, az általános és középfokú magyar iskolák számának növelését a magyar többségű területeken; 3. a magyar történelem oktatásának engedélyezését a magyar tannyelvű oktatási intézményekben; 4. a magyarság kulturális igényeinek kielégítését (magyar nyelvű szépirodalmi folyóirat létrehozása, a könyvkiadás támogatása stb.); 5. a nyelvhasználati problémák orvoslását; 6. a nemzetiség arányos képviseletét a döntéshozó és végrehajtó szervekben. A Beadványt szigorú adminisztratív megtorlások követték. A volt Forrás Stúdió vezető egyéniségei közül Kovács Vilmosnak távoznia kellett munkahelyéről, Fodó Sándort az egyetemi magyar tanszék katedrájáról távolították el, S. Benedek Andrást és Vári Fábián Lászlót soron kívül behívták katonának (vö. Botlik -Dupka 1991, 100; Tóth 1991, 138). Később Kovács Vilmos és S. Benedek András áttelepült Magyarországra. A Forrás Ifjúsági Stúdió feloszlatásában nagy szerepet vállaló Kárpáti Igaz Szó szerkesztősége 1971 májusában létrehozta a megszűnt csoportosulás ellenpólusát, a József Attila Irodalmi Stúdiót. Az 1972-től az 1980-as évek elejéig terjedő időszakban a kárpátaljai magyarság politikai életében szinte semmi sem történik. Az új stúdió tagjai ideológiailag hibátlan, politikailag kikezdhetetlen versekkel jelentkeznek, hiszen a Beadványt követő retorziók egyrészt fokozták a pártbizottság éberségét, másrészt bénítólag hatottak az önszerveződési törekvésekre is. A 80-as évek elején azonban a József Attilá-sok vidéki író-olvasó találkozóik során ismerkedni kezdtek a kárpátaljai magyarság valós helyzetével, s újabb lendületet vesznek a nemzetiségi szervezetek létrehozását célzó törekvések, ám 64