Csernicskó István: A magyar nyelv Ukrajnában (Kárpátalján) (A magyar nyelv a Kárpát-medencében a XX. század végén, 1998)
3. Politika
még ekkor is csupán kulturális egyletek, klubok jöhetnek létre (vö. Botlik-Dupka 1991, 102-105). 1988-ban a József Attila Irodalmi Stúdió - annak érdekében, hogy soraiba nem író értelmiségieket is bevonhasson - nevét József Attila A Ikotóközösségre változtatta (vö. Évgyűrűk ’89, 118). Ez az időszak már a gorbacsovi peresztrojka és glasznoszty korszaka. A kárpátaljai magyar értelmiség igényei is növekszenek, s az SZKP KB plénumán 1988. június 29-én elhangzott Gorbacsov-beszédre alapozva, melyben először esett szó arról, hogy azon népek számára, amelyek saját anyaországuktól elszakítva élnek, alapvető fontosságú a nemzeti-kulturális egységük fejlődését biztosító törvényes garanciák megléte és kiterjesztése (vö. Siselina 1992, 169), megfogalmazza, hogy a számos kisebb körből, klubból egy, a kárpátaljai magyarságot tömörítő és érdekeit képviselő csúcsszervet kell létrehozni. Ennek érdekében a kárpátaljai magyar értelmiségiek egy csoportja nyolc kulturális tömörülés nevében beadvánnyal fordul az Ukrajnai Kommunista Párt Központi Bizottságához és a Kárpátaljai területi Pártbizottsághoz, melyben „kéri az Ukrajnai Magyarok Kulturális Szövetségének a megalakítását Ungvár központtal, az USZSZK Legfelsőbb Tanácsának felügyeletével” (idézi Móricz 1989a, 19). A terület vezetői anyagi okokra hivatkozva elutasítják ugyan egy állami alapon működő nemzetiségi szervezet létrehozását, de egy társadalmi öntevékeny társaság létrejöttét nem ellenzik. Hogy nem elszigetelt magyar törekvésről, hanem a peresztrojka következményeként Szovjetunió-szerte kibontakozó nemzeti mozgalmakba illeszkedő folyamatról van szó, jelzi, hogy 1989-1991 között a volt szovjet tagköztársaságok mindegyike kikiáltotta a Szovjetuniótól való függetlenségét (vö. Brunner 1995, 89-90). 1989. január 21-én tartja alakuló ülését a Kárpátalján élő ukránok szervezete, a Sevcsenko Anyanyelvi Társaság területi csoportja is, ahol a meghívott magyar vendégek kezdeményező csoportba tömörülnek, és elhatározzák egy Ukrajnai Magyar Anyanyelvi Szövetség megalakítását (vö. Móricz 1989a, 20; Évgyűrűk ’89, 114). A megalakítandó szövetség előtt két út áll. Az egyik egy Csemadok-szerű, az állami struktúra részét képező, az állami költségvetésbe illeszkedő szervezet létrehozása. Ezt a változatot támogatja a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének helyi szervezete is azzal a javaslattal, hogy a magyar szövetséget ennek a szervezetnek az égisze alatt hozzák létre (vö. Móricz 1989a, 20; Dupka szerk. 1993a, 85). A másik lehetőség egy alulról szerveződő, a hatalomtól szervezetileg, anyagilag, ideológiailag független szövetség létrehozá65