Csillag András: Joseph Pulitzer és az amerikai sajtó (2000)
I. Bevezetés
dését keltette fel. Makó, Csanád vármegye egykori székhelye és Pulitzer szülővárosa, már a XVIII. század végén viszonylag tekintélyes zsidó közösséggel rendelkezett. A napóleoni háborúkat követő gabonatermesztési konjunktúra hatására a város számottevő vidéki piacközponttá vált. Falai között hat Pulitzer család is élt 1828-ban. (Megjegyezzük, hogy a makói Pulitzerek, szemben a család más ágaival, akik Pohtzerek voltak, mindig „u"-val írták nevüket.) A népesség növekedésével a XIX. század közepére Makón kívül már legalább egy tucat környező faluban és városban is éltek Pulitzer családok a helybeli zsidók között. 10 Az első Pulitzer Makón az összeírások tanúsága szerint Baruch Simon Pulitzer volt, aki 1751-ben, ismeretlen helyen született. József nagyapja, Pulitzer Mihály (Michael) már kétségtelenül Makón született valamikor 1779 és 1787 között. Hosszú, tevékeny élete során jómódú terménykereskedő volt. Felesége - József apai nagyanyja Schwab Rozália Csongrád városban született. A makói izraelita hitközség múlt századi anyakönyveinek egykorú, hiteles másodpéldánya (Csongrád Megyei Levéltár) szerint Pulitzer József minden kétséget kizáróan Makón született, 1847. április 10-én. A zsidó vallás szerinti circumcisio április 17-én történt. A születési anyakönyvben feltüntetett szülők: Puliczer (sic) Fülöp „kereskedő" és Berger Elize. József negyedik gyermeke volt szüleinek Lajos, Borbála és Breindel után. (Utóbbi kettő még József születése előtt meghalt.) A Pulitzer család József születése utáni, további gyermekei dokumentálhatóan Anna, Albert, Gabriel, Helene és Arnold voltak. Közülük mindössze Albert (1851-1909) érte meg a felnőttkort, és később maga is Amerikában telepedett le. Az apa, Pulitzer Fülöp Makón született (1811), és a városban tekintélyes nagykereskedő volt. Fivérei, Mihály Mayer, Simon és Áron szintén kereskedők lettek; az utóbbi kettő a szabadságharc idején a nemzetőrségben teljesített szolgálatot. József apja már 1844-ben „termesztményekkel nagy mennyiségben kereskedő" polgára volt a városnak. Azzal foglalkozott, hogy felvásárolta a helyben termesztett dohányt, gabonát, gyapjút stb. és vidéken értékesítette azokat. Kiterjedt üzleti kapcsolatai voltak szerte az osztrák császári birodalomban: gyakran utazott, s ilyenkor mindig a legjobb ajánlóleveleket kapta a város elöljáróságától. A budapesti zsidó hitközség levéltárában őrzött anyakönyv szerint 1838-ban vette feleségül Berger Elize Lujzát, József édesanyját. A Bergerek az 1820-as, 1830-as években kaptak első ízben állandó letelepedési engedélyt Pesten. József anyai nagyapjának, Berger Lázárnak a nevével legelőször a Pesten található „intolerált" („kommoráns") zsidók 1811. évi összeírásában találkozunk. Felesége - József anyai nagyanyja -, Catharina, az előbbiekben említett budapesti házassági anyakönyvi bejegyzés szerint azonban zsidó hitre áttért pesti kereskedőnő volt. Az, hogy a Bergerek elődei a birodalom mely vidékéről érkezhettek Pestre, pontosan nem ismeretes. Am tény, hogy József anyja - legalábbis felerészben - szintén zsidó családból származott, és Pesten született 1823-ban, ellentétben amerikai Pulitzer-életrajzok állításaival. Berger Elize testvérei közül bátyja, 10 A Pulitzer család származására vonatkozó legfontosabb dokumentumok a Makó Városi Levéltárban, a makói József Attila Múzeumban, a Csongrád Megyei Levéltárban, a Fővárosi Levéltárban, az Országos Levéltárban és a Magyar-zsidó oklevéltár (szerk. Scheiber Sándor) című kiadványsorozatban találhatók. A téma részletes feldolgozását a források megjelölésével együtt lásd Csillag A. 8. jegyzetben idézett művében. 26