Csukovits Enikő szerk.: Mátyás és a humanizmus (Nemzet és emlékezet, 2008)
III. Tudományos emlékezet
lannak. Ransanus két hagyományt látszik őrizni. A születés helyét határozottan Hunyadra teszi („natus est”),26 a Corvina szigettel kapcsolatban a bizonytalan tartalmú „oriundus est” kifejezést használja.27 Ha mármost az első állítás bizonyosan hamis, a második meg Bonfiniéval egybevág, akkor e második felértékelődik. Mindent összevetve tehát kétségtelennek mondható, hogy volt egy olyan hagyomány, amely Hunyadi János születési helyének Kévét tartotta, és ennek helyességét a két híradó, Ransanus és Bonfini autenticitásán kívül a külső körülmények is valószínűsítik.28 Milleker Bódog, aki Keve vármegye történetével egyedül foglalkozott behatóbban, a nagy román beköltözés első hullámát 1394-re teszi,29 szinte ugyanazon 1395-ös évre, amelyre Elekes Vajk Magyarországra kerülését datálja. Vajk, mint erről már beszéltem, Zsigmond király aulicus milese volt, azonban azzal szemben, amit Elekes gondol, nem vagyok biztos benne, hogy ebben a minőségében folyvást az udvarban kellett lebzselnie. Ha mégis, vajon hol szerezte azokat a részleteiben sajnos nem ismert érdemeket, amelyekről az 1409-es adománylevél beszél? Ez érdemek - mint a jutalom kivételes nagysága tanúsítja - kivételesen nagyok voltak. Az a kevés, amit személyéről sejtünk, azt sugallja, hogy ilyen érdemeket csak a csatamezőn szerezhetett. Párhuzamként felidézem Perényi Miklós esetét, aki 1392-ben Zsigmond királyt elkísérte szerbiai hadjáratára. Borics váránál megvert egy török csapatot, és zsákmányolt egy zászlót. Jutalmul megkapta Ersomlyó várát minden tartozékával együtt. Valami ilyesmi húzódhat meg Vajk szerencséje mögött is. Mátyás családja, származása 367 Ozorai Pipo temesi ispán Andrea del Castagno falképén