Czigler István - Oláh Attila szerk.: Találkozás a pszichológiával (Osiris tankönyvek, 2007)
II. rész. A sokszínű pszichológia - témák, aktuális problémák
A SOKSZÍNŰ PSZICHOLÓGIA - TÉMÁK, AKTUÁLIS PROBLÉMÁK 272 A kooperatív társadalom „indirekt reciprocitást” („Én segítek neked, és valaki más fog segíteni nekem”) feltételez, amelyben a kooperatív stratégiák - értelemszerűen - bizalommal, tisztelettel, reputációval és általában a morális funkciókkal társulnak. Az indirekt reciprocitás „hordozója” a számos szálon keresztül szövődő szociális háló. Ha A segít (vagy nem segít) B-nek, ennek az interakciónak „hírét veszi" C, aki a hírt továbbadja (terjeszti, „pletykálja") ismeretségi körében, vagyis A jó hírét költi (vagy lejáratja A-t). Ettől kezdve C és ismeretségi köre bizalommal, tisztelettel viseltetik A iránt (vagy megvonja tőle a bizalmát). „Az indirekt reciprocitás matematikai elemzése igazolta, hogy a természetes kiválasztódás a hírnév (reputáció) alapján való segítő viselkedésnek kedvez."50 (Érdekes módon nehezebb értelmezni a harmadik személynek a „kedvezményezett" - B - mint segítő A iránti segítőkészségét, bár mindkét irányú indirekt reciprocitás működik.) Minden társadalom - ahogyan minden sejttársulás, minden szervezet - kooperációra épül. „A szerveződés új (fejlettebb) szintjei mindig kooperációt feltételeznek.”51 A kooperációnak azonban „le kell győznie” az evolúció másik meghatározó tényezőjét, a versengést (önzést). Nowak evolúciós biológiai terminusokban értelmezi ezt a csatát (rokonszelekció, direkt és indirekt reciprocitás, hálóreciprocitás, csoportszelekció). A rivalizáció hosszú távú kudarcát jósolja be Gavriles és Vose52 matematikai modellje is. A kooperáció „győzelméről” a mai pszichológiának is van mondanivalója. A pozitív pszichológia célja konstruktív, a kooperációt szolgáló kognitív stratégiák és interperszonális funkciók - emóciók - értelmezése és elősegítése. A modern bölcsességkutatás „tantétele” szerint az érett személyiséget dominánsan „proszociális” (és nem önző: „proself”) értékek jellemzik.53 Ebben az összefüggésben feltételei és empirikus vizsgálata. Trefort Kiadó, Budapest. A magyar olvasó számára különösen beszédes Stevens és Hauser (2004) összefoglaló tanulmányának címe: „Why be nice”, amely József Attila ismert kétsorosát idézi: „Miért legyek én tisztességes? Kiterítenek úgyis! / Miért ne legyek tisztességes? Kiterítenek úgyis! (Két hexameter.) 50 Nowak, M. A., Sigmund, K. (2005): Evolution of indirect reciprocity. Nature, 437, 7063, 1291-1298. Idézet: 1292. o. 51 Nowak és Sigmund: i. m. 1560. 52 Gavriles, S., Vose, A. (2006): The dynamics of Machiavellian intelligence Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America, 103, 45, 16823-16828. 53 Sternberg, R. J. (1998/2005): Abalance theory of wisdom. Review of General Psychology, 2, 347-365. Magyarul in: Kulcsár Zsuzsanna (szerk. 2005): Teher alatt...Pozitív traumafeldolgozás és poszttraumás személyiségfejlődés. I. m. 270-295; Bakes, P. B., Staudinger, U. M. (2000/2005): Bölcsesség: Útban az értelem és az érdem összehangolása felé. Metaheurisztikai (pragmatikai) megközelítés. In: Kulcsár Zsuzsanna (szerk. 2005): Teher alatt.. .Pozitív traumafeldolgozás és poszttraumás személyiségfejlődés. I. m. 245-269 (eredeti megjelenés: American Psychologist, 55, 122-136).