Domokos Mátyás - Cseh Mária - Szarka Anita - Környei Anikó szerk.: A régi Magyarország képeslapokon (Libri de libris, 2003)
74 Vén szélmalom nagy, tépett szárnya áll. Nem élet őröl itt, de a halál. Csak a tücsök szól lomha lomb alól És ő is, ő is elmúlást dalol. Hogy megy a nyár és jön a téli sár, Szegény tücsökre akkor majd mi vár? Az unt úton pipás nyugalmasan Ballag a polgár, neki dolga van. Nem sürgős munka: ballagós dolog. A tüze pislog, a szava dohog. Egy költő járt itt, kit vész s láz űzött... Pipálj csak, polgár, cirpelj csak, tücsök! (Juhász Gyula: Félegyházán, 1911 nyarán) Üdvözlet Félegyházáról. Üdvözlet Kis^un/étegyházáról Vígan forog a félígyházi szélmalom A tájék igazi alföld. Róna. Nemcsak a föld színén állva, de akár a városháza tornyának negyvenhárom méter magas erkélyéről is ha széttekintünk, semerre dombot nem látunk. (Erről az erkélyről kémleli a tűzoltó őrszem éjjelnappal a határt, s hogy a magassága pont negyvenhárom méter, azt fűtői-fától való haszontalan kérdezősködés után végre a tűzoltóparancsnoktól kellett megtudnom.) A város központja a főtér, mai nevén Kossuth tér. Részben trachitkövekkel, részben téglával, sőt itt-ott keramittal kirakott, aszfalt járdákkal szegélyezett terep ez, körülvéve a város úgynevezett „nevezetesebb” épületeivel: városháza, református ótemplom, takarékpénztár, szálloda étteremmel, óriási, hodályszerű kávéházzal, emeletén díszteremmel a bálok s gyűlések számára. A főtéren dús lombozatú fák zöldellnek, akácok, szilfák, platánok, hársfák s a perkozott részeken fenyők; a takarékpénztár egy emeletes, nagy terjedelmű kupolás épülete mintegy szimbólum, mely azt mondja: itt is én, a bank vagyok az úr. (Nagy Lajos: Hódmezővásárhely) Üdvözlet Hódmezővásárhelyről. Főgymnásium és Nyizsnyai emlék. Alföld • 28 I