É. Kiss Katalin - Kiefer Ferenc - Siptár Péter: Új magyar nyelvtan (Osiris tankönyvek, 2003)
Kiefer Ferenc: Alaktan
2.1. A FŐNÉVRAGOZÁS 203 A ragok és képzők elkülönítésének tárgyalásakor láttuk, hogy a szófajtartás sem megbízható kritérium. Az esetragok esetében viszont mindig érvényes az alábbi tétel. (29) Az esetrag főnévhez járulva ismét főnevet ad eredményül. Ez a kritérium azonban csak szükséges, de nem elégséges feltételt fogalmaz meg. Más szóval, abból, hogy valamely elem nem változtatja meg az alapszó szófaját, még nem következik, hogy raggal van dolgunk. Ha viszont megváltoztatja a szófaját, akkor biztosan tudhatjuk, hogy a szóban forgó elem nem lehet inflexiós toldalék. Minden főnév módosítható (melléknévi jelzővel, vonatkozó mellékmondattal), ha tehát egy szóalak nem módosítható, akkor nem lehet főnév. (30)a. Az új házat már építik. b. Az új háznak nem elég nagy az ablaka. c. Már az új házban laknak. d. *Kis házanként jutalmat osztottak. e. *A telkeket régi házastul sajátították ki. f. *Idegen példaképpen a Balatont említette. g. ^Holdfényes éjfélkor érkezett meg a vonat. Ugyanezt a képet nyújtja a vonatkozó mellékmondattal történő módosítás is. (31) a. A háznak, amely nemrég készült el,... b. *A telkeket házastul, amely... Ezeknek a tulajdonságoknak az alapján megállapítható, hogy a házanként, házastul, példaképpen és éjfélkor szóalakok nem főnevek, hanem határozószók, következésképpen a -nként, -stUl, -képpen és -kor elemek nem lehetnek esetragok. Tehát ily módon is arra az eredményre jutunk, hogy a magyarban 18 esetraggal kell számolnunk. Mivel azonban (29) csak szükséges, de nem elégséges feltételt fogalmaz meg, még mindig nem lehetünk biztosak abban, hogy a kiszűrt elemek után megmaradt 18 elem valóban esetrag-e. Mielőtt továbbmennénk, egy fontos következtetést kell levonnunk a fenti megállapításokból. A módosíthatóság azt bizonyítja, hogy az esetragok valójában nem az egyes szóhoz, hanem egy egész nyelvtani szerkezethez, a főneves kifejezéshez (NP-hez) csatlakoznak. Vagyis például a tárgyrag az A fiúk új könyveket olvasnak mondatban nem a könyvek főnévre kerül, hanem az új könyvek főneves kifejezésre, hiszen az ige tárgya ez esetben nem a puszta főnév, hanem az egész főneves kifejezés. Tudott dolog, hogy a főnév különböző alakjai az igék vonzatai alaptagjaként is megjelenhetnek. A vonzatok az ige kötött bővítményei. Ezek lehetnek a tárgy (fogja a tollat), a tárgyszerű határozó (békére vágyik), a tárggyal váltakozó határozó (golyóvá formál valamit), az igekötőtől előírt határozó (beleesik az. árokba), az igekötő hiányából adódó kötelező határozó (a jure heveredik). Egy igével többféle struktúra is képezhető. így például az alakít igével az alábbi struktúrák jöhetnek létre: (a) alakít +t (+ból +vá vagy +ra), például A kabátot divatjamúltból divatosra alakítja, (b) alakít +t +ból vagy +ra, például A divatjamúltat divatosra alakítja, (c) alakít +t +ból, például A divatjamúltból divatosat alakít.