Engel Pál - Kristó Gyula - Kubinyi András: Magyarország története, 1301-1526 (Osiris tankönyvek, 1998)
Időrendi táblázat
412 IDŐRENDI TABLAZAT 1458. február 8. Az országhatár közelében lévő morvaországi Straznicen Podjebrád György cseh kormányzó megállapodik Mátyással és a Szilágyi testvérekkel: Mátyást szabadon engedik, az pedig megígéri Podjebrád leánya feleségül vételét. 1458. február 14. Mátyást trónra ültetik a budai Nagyboldogasszony templomban, ezzel jogilag átveszi a királyi hatalmat. 1458. június 8. Mátyás szentesíti a pesti országgyűlés törvényeit. 1458. július-augusztus fordulója. Szilágyi Mihály lemond a kormányzóságról. 1459. január 5. december 6-ára Szegedre összehívott országgyűlés törvényeit Mátyás szentesíti. 1459. február 10. 10 főpap és 36 világi úr hűségnyilatkozata Mátyás iránt. 1459. február 17. Újlaki Miklós németújvári várában a Garai-Újlaki párt királlyá választja III. Frigyes császárt. 1459. április 7. és 12. Körmenden kétszer vív csatát III. Frigyes és támogatói serege a Szentmártoni Nagy Simon vezette királyi csapatokkal. Az elsó't Frigyesék nyerik meg, majd Újlaki kivonja csapatait a császári seregből, így a második csatát a királyi csapatok nyerik meg. Ezzel megszűnt az inváziós veszély. 1459. június 29. A török elfoglalja az al-dunai Szendrő várát, ezzel Szerbia török kézre kerül. 1640. április 19. előtt. Budai országgyűlés. Végzeménye nem maradt fenn, csak annyit tudunk, hogy adót szavazott meg. 1461. május 1. Mátyás budai házassága Podjebrád Katalinnal. 1462. április-május fordulója. Giskrajános Maros-menti uradalmak átengedése fejében kiegyezik Mátyással. Ezzel gyakorlatilag megszűnik a Felvidéket pusztító huszita háború. 1462. május 28. Országgyűlést tartottak Budán, törvényeit a király szentesíti. 1463. március 29. Mátyás szentesíti a Tolnavárott tartott országgyűlés törvényeit. Ezek főleg a tervezett törökellenes hadjárattal foglalkoznak. 1463. július 19. Bécsújhelyi béke a magyar király és III. Frigyes közt. A császár visszaadja a nála levő Szent Koronát, amennyiben viszont Mátyás törvényes örökös nélkül halna meg, Magyarország III. Frigyesre, illetve leszármazottjaira száll. 1463. ősz. Mátyás megkísérli a nyáron török kézre került Bosznia felszabadítását. December 25-én elfoglalja Jajcát, Bosznia fővárosát. 1464. február. Meghal Podjebrád Katalin magyar királyné. 1464. március 29. A székesfehérvári országgyűlés alkalmával megkoronázzák Mátyást a visszaszerzett Szent Koronával. 1464. április 6. A székesfehérvári koronázási cikkelyek, amelyek mintegy alaptörvénynek számítottak. Átírja az 1222-es Aranybullát, az 1351-es törvényeket, és az 1435. március 8-iakat is. A koronázással kezdődnek Mátyás igazgatási, bíráskodási és pénzügyigazgatási reformjai. 1464. utolsó hónapjai. Mátyás újabb boszniai hadjárata nem különösen eredményes. 1466. február 23-án Budán összegyűlt országgyűlés törvényei nem maradtak fenn: a török és „más ellenségek” elleni hadjárattal foglalkoztak. 1467. márciusában országgyűlést tartottak Budán. Ez többek közt az adóval és a harmincadvámmal foglalkozott. Megszüntette az utóbbit, valamint a kamara haszna nevű adót, de új néven - koronavám és királyi kincstár adója-visszaállította, így a korábbi mentességek érvényüket vesztették. 1467. július 20. Megalakul az új pozsonyi egyetem (Academia Instropolitana). Fő támogatója Vitéz János esztergomi érsek (1465-1482) volt, halála után elenyészett. 1467. augusztus 18. Főleg az 1467-es törvény miatt az erdélyi három nemzet (a hét magyar megye, a szász és a székely székek) Kolozsmonostoron szövetkeznek Mátyás ellen. Elöljárójukká választják a három erdélyi vajdát: Szentgyörgyi és Bazini János és Zsigmond grófokat, valamint Ellerbach Bertoldot, továbbá Szapolyai Imrét és Istvánt. Ezzel kitör az erdélyinek nevezett lázadás, noha az kiterjedt Északkelet- és Dél-Magyarországra is.