Entz Géza Antal szerk.: Székesfehérvár (Magyarország műemlékei, 2009)
Bevezetés
A TELEPÜLÉS 19-20. SZÁZADI BELTERÜLETI TÖRTÉNETI RÉTEGEI ♦ 85 Marx tér].) Az 1950-es évek elején a foghíjbeépítések is ebben a stílusban folytak, mint a mai Nyugat-magyarországi Egyetem Földmérési Karának épülete a Martinovics utcában. Szocialista realista stílusban épült az öreghegyi Kossuth Lajos Általános Iskola is. Ezek még téglaépületek voltak. Meg kell azonban jegyezni, hogy, díszítésüktől eltekintve, ezek a bérházak a háború előtt kialakult modern lakásalaprajzokat valósították meg, alapterületüket tekintve a későbbi lakótelepek magas épületeihez képest alig redukált komforttal. A nagy lendületű telepépítkezés az 1960-as években előre gyártott középblokkos és paneles elemekből még mindig a háborús pusztítás nyomában indult meg a mai József Attila (a régi József) utcában és Deák Ferenc utcában, vagy kívül eső, ritkán települt részeken, mint a Szeder úton a Szedreskerti lakónegyed (volt Pintér Károly-lakótelep). Az első kisebb szanált területen az Ybl Miklós-lakótelep épült fel a Színház és a régi Malom-csatorna, a Szabadságharcos utca között. Az Ybl Miklós-lakótelep volt a 60-as évek közepén a városban az új, modern építkezés megtestesítője, „a lakótelep”, amelyben a főútvonalak után először szerelték föl a neonvilágítást. Ezek méretükben is szerények, négyemeletes blokképületek voltak. A város első felvonója az évtized végén a József Attila utcában, a „középmagas” pontházak egyikében indult meg. Ezeket követték még mindig ezen a háborúban erősen megrongálódott vidéken a Lövölde utcai tízemeletes pontházak. A lakótelep-építkezések dinamikájára jellemző, hogy a házgyárak hatvanas évek végi beindulása és 1975, az olajválság kitörése között úgyszólván az összes nagyobb építkezés elkészült vagy befejezési stádiumba került. A nagyobb lakótelepek közül a Palotaváros helyén máig épülő Lenin-lakótelep (ma Palotavárosi lakótelep) tényleges építése maradt későbbre. A Vörösmarty tér környékének bontását 1974-ben kezdték. A telepek építésével párhuzamosan folyt ugyanakkor a foghíjbeépítés is, például a Dr. Koch László utcai tízemeletes tömb felhúzása, a Mészöly Géza utca sarkán a garzonház és a munkásszállások építése. A tanácsi nagy lakásépítési beruházások mellett nőttek ki a földből társas, szövetkezeti és vállalati telepek. Az építkezés elsődleges célja az 1960 és 1980 között közel kétszeresére, kereken 55 ezerről 100 ezer fölé nőtt népesség elhelyezése volt. Az 1970-es évek ♦----------------------------Lakótelepek áttekintő térképe [Alba Geotrade Zrt. közműtérképe alapján] 1. Fecskeparti lakótelep 2. Szedreskerti lakónegyed (egykori Pintér Károlylakótelep-Szeder úti) 3. Ybl Miklós-lakótelep 4. Ősz utcai (egykori Vellnszky László-lakótelep - Kun Béla-lakótelep) 5. Királyküt-lakónegyed (egykori November 24. lakótelep) 6. Széna téri pontházak 7. Almássy-telep (egykori Novák Károly-lakótelep) 8. Fáy András-lakótelep 9. Víziváros (egykori Vorosilovgrádi lakótelep) 10. József utcai lakótelep (József Attila utca) 11. Lövölde úti tízemeletes pontházak 12. Béke téri lakótelep 13. Morvát István-lakótelep 14. Prohászka út (egykori Lenin út), a Horvát István útig, lakótelep 15. Tóvárosi lakónegyed (egykori Dr. Münnich Ferenclakótelep) 16. Palotaváros (egykori Lenln-lakótelep)