Fejtő Ferenc: Szép szóval (Ars scribendi, 1992)

JÓZSEF ATTILA, AZ ÚTMUTATÓ - József Attila, az útmutató

Én egész népemet fogom S nem középiskolás fokon taní­tani! József Attila, akit Horger Antal professzor „eltanácsolt az egye­temről”, csak halála után válhatott azzá, amivé életében szeretett volna lenni: egész népének oktatója, s nem középiskolás, hanem egyetemes fokon. S ma nem annyira költészetéről szeretnék beszél­ni, hanem lényének arról az oldaláról, aspektusáról, amelyet már Németh Andor is József Attila élete „gyönyörű szenvedélyének” nevezett: a tudatosításra való törekvéséről. Ady a következő szavak­kal jellemezte a költészethez való viszonyát:„£h vagyok azúr, a vers csak cifra szolga József Attila bizonyos értelemben szerényebben, másrészt azonban igényesebben, a gondolkodást, az eszmélkedést, a saját maga és a világ ismeretét vallotta élete és költészete fő céljának. Senkire sem haragudott inkább, mint azokra, akik dilet­táns kirándulásoknak minősítették elméleti kísérleteit, s csupán mint költőtvoltak hajlandók elismerni. József Attila nem választot­ta el szigorúan a költői mesterséget a tudatosodástól, az elmélke­déstől, a filozófiától. A költészet az ő számára csak egyik s talán nem is a legkiváltságosabb módja volt az eszméletnek, egyik kifejezési technikája az igazságnak. Arspoeticájában megvetően nyilatkozott a „más költőkről”, akik „koholt képekkel és szeszekkel” mímelnek „mámort”. Büszke volt arra, hogy nem ihletett önkívületben, elra­gadtatottan, hanem józanul, logikai képességének teljes latba veté­sével írja verseit - azzal a tudatossággal, amellyel egy mérnök szerkeszti tervrajzait. A költő - az ő frappáns meghatározásában -az „adott világ varázsainak mérnöke”, aki a tudat alatt gomolygó zavaros képeket tiszta fogalmakká szublimálja elméje laborató­riumában... A megrendítően egyszerű és kedves Curriculum vitaeben, ame­lyet egy magán-tisztviselői állásért való folyamodványához mel­lékelt, a következő anekdotával számolt be az élményeiről, ame­lyeknek döntő jelentőséget tulajdonított szellemi fejlődésében: 157

Next