Ferencz Győző: Radnóti Miklós élete és költészete. Kritikai életrajz (Osiris monográfiák, 2009)
A kísérletezés évei (1930-1935)
könyvtárban című verséből a „Testvérim vannak, számos milliók” (Vörösmarty 2002, 456) sor. Radnóti Vörösmarty nyomán a költészetnek a közjót, a szenvedők képviseletét szolgáló szerepét hangsúlyozza. Erősíti az áthallás tényét, hogy Radnótinál is, akárcsak Vörösmartynál, a tisztaság és szeretet motívuma készíti elő ezt a gondolatot. Vörösmarty verséből „A nyers fajokba tisztább érezeményt / S gyümölcsözőbb eszméket oltani”, illetve „S uralkodjék igazság, szeretet” (uo.) sorokra Radnótiéban az a kép felel, hogy „alázatra és tisztaságra” támad fel Krisztusként, az élet („a születések szeretések és / temetések”) ezért szépül meg általa. A Pogány köszöntő talán legnagyobb erénye a kompozíció. Radnóti kötetének olyan feszes, átgondolt szerkezetet adott, amilyent az egyes verseknek ekkor még nem tudott. Radnóti mindig nagy gonddal választotta meg köteteinek és verseinek a címét. A kötet egésze a Pogány köszöntő címnek van alárendelve. A cím háromszor is előfordul a kötetben: egyszer a kötet, majd az első ciklus, végül a címadó vers élén. De nem ez a kötet első verse. Az első vers egy másik köszöntés: Köszöntsd a napot! A vers pedig újabb köszöntéssel, a szerelmesét köszöntő kézcsókkal kezdődik: „Most már a kezedet csókolom”. A költő tehát köszöntéssel kezdi költői fellépését: a kötetet, a ciklust és a verset is. Radnóti a köszöntés gesztusával megteremti önmagát mint költőt, létrehozza azt a lírai ént, aki a versekben megszólal. Ez a költői én beszél első versének első sorától a negyedik Razglednica utolsó soráig. Hangsúlyozza személyességét: első versének első mondatában éppúgy egyes szám első személyű igealakot használ („csókolom”), mint utolsó versének első sorában („Mellézuhantam”). Es legutolsó szavának birtokos személyragja is egyes szám első személyű („fülemen”). A lírai ént közvetlenül az életrajzi énből alkotja meg. Hagyományos lírai alaphelyzet ez, de hangsúlyozni kell, hogy nem minden költészet ilyen. A modernizmus az úgynevezett tárgyias (objektív) líra számos változatát hozta létre külföldön és Magyarországon is. A Radnóti előtti nemzedékből Eliot, Pound, Rilke, Apollinaire, Babits lírája mind a szubjektum objektiválására tett kísérletet. Radnóti költészete azonban vallomásos indíttatású. Első, kamaszkori verseiben nagy traumájáról vallott, és a költészetnek ezt a terápikus feladatát, ha áttételesen is, később is megőrizte. A magyar társadalom, majd az egész emberiség társadalmi-erkölcsi válságát személyes tragédiaként élte meg. A Pogány köszöntő verseit Radnóti a következő öt ciklusba rendezte: Pogány köszöntő, Az áhitat zsoltárai, Sirálysikoly, Variációk szomorúságra, jámbor napok. A ciklusok tematikai egységek.