Ferencz Győző: Radnóti Miklós élete és költészete. Kritikai életrajz (Osiris monográfiák, 2009)
A kísérletezés évei (1930-1935)
A kísérletezés évei (1930-1935) 278 én nem mondom, elmondta volna ő. Tisztán látja és honorálja. De tudom-e, mi ez? Lehet, hogy stilromantika, uj romantika, vonogatom a vállam. Elkezd nevetni. Hogy mennyire költő maga! nem tudja, mit csinál. Tudja mi ez? Amit maga csinál. A legtisztább klasszicizmus! Ez a fölényes nyelvkezelés, ez a cél érdekében történő pregnánsság, ez a nagy klasszicizmus művészete! És tudja, mit igazol ezzel? Azt, amit tagad! az uj klasszicizmust! Bosszantott ez, kicsi Anyám, mert tudod, ez állandó vitánk volt, O az uj klasszicizmusban hisz, én az uj romantikában - hittem. Hittem csak, kicsi Anyám, mert alaposan betette a bogarat a fülem mögé. Talán igaza van. [...] Azzal búcsúzott, hogy ne dühöngjek az uj romantika elméletem vízbe esése miatt, mert megszámolja igen gyorsan, hány olyan költő van, aki ha nem írja alá a nevét a verse alá és ő megmondja, kié. Én ilyen vagyok. Nyelvileg, formára befejezett művész, de a mondanivaló, a mondanivaló! Mi az istent akar a mondanivalóval, Kicsi Jóságom? Nem baj, kicsi Anyám, sokat jelent Sík Sándortól az, amit mond, kicsim, és hogy végre akad ember, aki nyelv- és formaművészetemet nem keresettségnek és modorosságnak látja, hanem annak, ami!” (KH) Ami Radnóti formaművészetét illeti, Sík Sándor - Bálint Györgyhöz hasonlóan - inkább csak megérezte Radnótiban a kiteljesedés lehetőségét, és Radnóti sem tudta még ekkor, milyen hosszú tanulási folyamat áll előtte, amíg valóban formaművésszé fejleszti magát. De Sík meglátta tanítványának mélyebb hajlamait, és szavai nyomán Radnóti hajlandó volt újragondolni egész költészetfelfogását. Babits kemény, nyilvános feddése és Sík lelkére ható magánbeszélgetése együtt indították el Radnótiban a változást. Az 1930-as évek elején Radnóti és József Attila versei között megfigyelhető bizonyos motivikus és tónusbeli párhuzam. Nem lehet hatásról beszélni: a rokon vonásokat mutató versek nagyjából egy időben születtek, némely esetben Radnótié, máskor József Attiláé a korábbi. Bár Kun Miklós azt írta, Radnóti igyekezett távolságot tartani József Attila költészetének hatásától (Kun 2004, 57), Radnóti még József Attila életében felismerte költészetének nagyságát. Szívélyes, baráti kapcsolat volt köztük, József Attila élete utolsó éveiben többször járt Radnótiék Pozsonyi úti lakásában, de műhelykapcsolat nem alakult ki köztük. A költői logika hasonló működése azonban olykor hasonló megoldásokhoz vezetett. Ilyen párhuzam fedezhető fel a Kedd és szerda között (1930. április 15.) „Látod, töröttre ápolta szép szádat / a gond” sora és József Attila Anyám című versének (1931. január 6.) „Törékeny termetét a tőke/megtörte” (József A. 2004, 330) sora között.