Ferencz Győző: Radnóti Miklós élete és költészete. Kritikai életrajz (Osiris monográfiák, 2009)
A kísérletezés évei (1930-1935)
Radnóti életében kiadatlan Történelem (1932. november 16.) és Emlék- 279 vers (1932-1933) című verseiben megpróbálkozott az osztályharcos tartalom és a villoni balladaforma párosításával. A balladaformát itt inkább csak az envoi alkalmazása jelentette, sem a rímszerkezetet, sem a négyes jambust nem követte. József Attila Haszon (1932. december) és Bérmunkás'ballada (1934. augusztus) című versei ugyanezt a leleményt valamivel később technikailag tökéletesebben valósították meg (vö. Baróti 1977, 266 és George 1986, 583). Radnóti néhány más ekkor — az Ujmódi pásztorok énekének megjelenése után - írt, kötetbe nem sorolt verse, elsősorban a Hajnal dumál párkányról verebeknek (1931), Kerekedő mítosz (1931. október 9.), Helyzetjelentés (1931. október 9.), Betyárok verse (1931—1932), Tél (1932. február 19.), Déli vers (1933. június 9.) hangvételében és forradalmi táj szimbolikájában József Attila Förgeteg (1928 nyara), Dörmögő (1929. augusztus), Nyár (1929 nyara/ 1934), Lebukott (1930. november), Aranybojtú (1931 eleje) című verseivel mutat rokonságot. A Déli vers utolsó versszaka és a Nyár 1929-es, korai változata banalitásában, képalkotásában és tartalmában is szoros párhuzamot mutat. Párhuzamos a versszakot elindító megszólalás („Ily gyorsan betelik nyaram”, illetve „így várom időm”), a szél motívuma, a változások fenyegető szimbólumaként megjelenő „kaszaél”, illetve „balta”: Ily gyorsan betelik nyaram! Ordögszekéren jár a szél — csattan a menny és megvillan, elvtársaim: a kaszaél. (Nyár, József A. 2004, 550) így várom időm, hogy hangom kieresszem, hasasodik tőle az akkori szél s fényes jegekkel társalkodva majd, baltaként röpül a légen át! (Déli vers) Csapiár Ferenc az 1931. november-decemberi Acélkórus és József Attila 1931 elején írt Szocialistákja között vont párhuzamot (Csapiár 1967, 88): Lábadozó szél; Ének a négerről...