Frege, Gottlob: Logikai vizsgálódások. Válogatott tanulmányok (Osiris könyvtár - Tertium non datur, 2000)

IV. Jelentés és jelölet

JELENTÉS ÉS JELÖLET (1892) IV Az eredeti mű címe: Über Sinn und Bedeutung. A 'Sinn' és a 'Bedeutung' szavak fordítását illetően a [II] cikk bevezető kommentárjának (c) pontjára utalunk. A fordításban támaszkodtunk e tanulmány egy részletének korábban már publikált magyar fordítására, a fordító Kanyó Zoltán szíves engedélyével. (Lásd [47].) E cikkben Frege részletesen motiválja azt az álláspontját, hogy a mondatok jelölete igazságértékük (ezt már [II]-ben deklarálta). Beve­zeti a szavak szokásos és közvetett használatának megkülönböztetését, és megállapítja, hogy a közvetett használat esetén a szavak jelölete megegyezik a szokásos használat szerinti jelentésükkel. így tudja védeni azon tételét, mely szerint egy mondatrész fölcserélése vele egyező jelöletű mondatrésszel nem változtatja meg a mondat igazság­értékét (persze ha a fölcserélt mondatrész közvetett előfordulású, akkor jelöletén a közvetett jelölete, vagyis a szokásos jelentése értendő). A közvetett használat (előfordulás) különböző eseteinek vizsgálata so­rán fontos megállapításokat tesz a deskripciókról, továbbá bizonyos típusú összetett mondatok másodlagos vagy járulékos jelentéséről. A cikk kiinduló pontja az azonosság fogalmának elemzése. A prob­léma előzményeként lásd [I] 8. §-át, a csatlakozó kommentárral együtt. Az azonosság1 a hozzá kapcsolódó és nem egykönnyen meg­válaszolható kérdések révén elgondolkodásra késztet: Relá­­ció-e az azonosság, éspedig tárgyak vagy pedig a tárgyak nevei, illetőleg jelei közötti reláció-e? Fogalomírás című dolgo­zatomban az utóbbi nézetet fogadtam el. E felfogás mellett látszanak szólni a következő okok: a = a és a = b nyilvánvalóan különböző ismeretértékkel rendelkező mondatok: a~aa priori 1 Az „a - b" kifejezést így értelmezem: „a ugyanaz, mint b", vagy „a és b egybeesik". 118

Next