Gáspár Zoltán: Közjogi villongások. Publicisztikai írások (Ars scribendi, 1990)
I. "Kié József Attila?"
tor, akinek a népszavazásainkon még az internálótáborok “rabjai is igennel szavaznak, s ha valaki nemmel szavaz, az két nap múlva plakáton olvashatja nevét mint gálád áruló. Ilyesmire gondoljanak, mikor a szavak világos értelméről beszélünk. S hadd idézzem még egyszer Ignotus Pál barátomat, nevezetesen azt a megkapó formuláját, mellyel egyik programcikkében fejezte ki ezt a központi és jelképes jelentőségű igyekezetünket: „Törekvésünk egyszerre hallatlan szerény és merészen nagy igényű; szabatosan akarjuk használni a szavakat.” Emlékbeszéd József Attila budapesti temetésén, 1942. május 3.