Gáspár Zoltán: Közjogi villongások. Publicisztikai írások (Ars scribendi, 1990)

I. "Kié József Attila?"

elmondott szöveg nagyobb rangot visel, mint másutt; nem csu­pán az értelmi kommunikáció eszköze, de egyben a cselekvés pótléka is. A verbalizmus magára vállalja az aktivitás pótlását. S vajon kiknek van szükségük erre a breviáriumra, amelynek összeállítói a költő világos szavait homályos törekvések aranyfe­dezetéül akarják felhasználni? Sok különböző iránynak és cso­portnak, amelyek néha talán nem is elsődlegesen hamisító és leplező szándékkal közelednek József Attila hagyatékához. Ta­lán éppen csak kulturális illcmtudásból kérnek részt ebből a költői hagyatékból, amelynek örököse csakugyan egy egész nemzet kultúrközössége; de úgy látszik, némelyeknek kényes ügy részt kérni ebből a kincsből, amely számunkra itt-ott dam­­nosa hereditas. A legnagyobb szolgálatot persze annak az egy szóval nemcsak hogy nehezen jellemezhető, de egy szóval még csak meg sem nevezhető irányzatnak teheti ez a breviárium, amelyet csak a szükségképpen hiányzó pontos és határozott ki­fejezés híján nevezhetünk „népinek”. Ma ez az irányzat vagy in­kább valóságos törekvéseknek és virtuális hajlandóságoknak ez a bonyolult összetevődése az értelmiségi fiatalság jó részét tartja hatalmában. Sikere, virulenciája nem konstans tényező, hanem a körülményektől függően változik. Jelen volt a fasiszta roham első kísérleténél, s Új Szellemi Front képében és nevével ipar­kodott bábáskodni egy felülről szervezett totalitárius forradalom első komolyabb kísérleténél. Amikor ezeket a kísérleteket visszavetették, sajnos nem annyira a magyar társadalom demok­ratikus erői, mert hiszen ezeknek súlyuk és hatalompolitikai po­zíciójuk alig volt, de visszaverték a magyar társadalmi rend ha­gyományos intézményei, akkor a jobboldali forradalmiság ellen­zékbe szorult, és csakugyan forradalmivá lett, persze nem vég­célját, csak eszközeit tekintve. Ezt az outsider totalitárius hábor­gást nem támogatták a hajdani előőrsök; némán ültek a gránát­biztos fedezékben, amelynek középről nyílt a bejárata, de meg­bízható rókaút vezetett belőle jobbra, s egyes különösen ügyes árkászok ismerték a bal felé nyíló rejtekajtót is. Ma aztán, ami­kor különböző bel- és még inkább külpolitikai összefüggések hatása miatt a szélsőjobboldali forradalmiság átütő erejének ja-29

Next