Geertz, Clifford: Az értelmezés hatalma. Antropológiai írások (Századvég könyvtár - Antropológia, 1994)
Sűrű leírás. Út a kultúra értelmező elméletéhez
fajta egymásra halmozódó következtetés- és implikációs struktúrákról, amelyek dzsungelében a néprajz kutatója utat próbál törni: „A franciák - mondta az adatközlő - éppen hogy megérkeztek. Vagy húsz kis erődöt építettek köztünk, a város és a hegyekben lévő niarmusha szállásterület között. Ezeket hegyfokokra építették, hogy ellenőrizni tudják a vidéket. De még így sem tudták szavatolni a biztonságot, különösen éjszaka - jogilag eltörölték ugyan a mezragot, a kereskedelmi szerződésrendszert, valójában azonban az ugyanúgy érvényben volt, mint azelőtt. Egyik éjjel, amikor Cohen - aki folyékonyan beszélte a berber nyelvet - fent volt a marmusha területen, két másik zsidó, aki egy szomszédos törzzsel kereskedett, eljött hozzá, hogy vegyen tőle pár holmit. Néhány berber, egy másik szomszédos törzs tagjai, megpróbált betörni Cohen kunyhójába, ő azonban a levegőbe lőtt a puskájával. (Zsidók hagyományosan nem hordhattak fegyvert; ebben az időben azonban a dolgok annyira tisztázatlanok voltak, hogy sokan nem tartották be ezt a szabályt.) Erre felfigyeltek a franciák, és a fosztogatók elmenekültek. Ám másnap éjjel visszajöttek, az egyikük nőnek öltözött, s valamilyen ürüggyel bekopogott az ajtón. Cohen gyanút fogott, s nem akarta beengedni az »asszonyt«, a többi zsidó azonban azt mondta: »Nincs semmi baj, csak egy asszony van itt.« így hát kinyitották az ajtót, s az egész banda bezúdult. A két látogatóban lévő zsidót megölték, Cohennek azonban sikerült a szomszéd szobában eltorlaszolnia magát. Hallotta, hogy a rablók élve akarják elégetni a boltban, miután elvitték az áruját, így hát feltárta az ajtót, és egy furkósbottal vadul hadonászva maga körül, kirohant; az ablakon át sikerült is elmenekülnie. Ezután felment az erődbe, bekötöztette sebeit, s panaszra ment a helyőrség parancsnokához, bizonyos Dumari kapitányhoz. Azt mondta,'arját akarja, azaz a tőle ellopott áruk értékének négy- vagy ötszörösét. A rablók olyan törzshöz tartoztak, amelyik még nem hódolt be a franciáknak, s nyíltan fellázadt ellenük. Cohen felhatalmazást kívánt kapni arra, hogy mezragpartnerével, a marmusha törzsfőnökkel elmehessen a kártérítésért, amely - a hagyományos szabályok szerint - járt neki. Dumari kapitány hivatalosan nem adhatott erre engedélyt, hiszen a franciák betiltották a mezragyiszonyt, szóban azonban engedélyt adott, mondván: »Ha megölik, az a maga problémája.« 199