Gion Nándor: Ez a nap a miénk (1997)
A modern európai irodalom új törekvéseit a kortárs magyar szépprózába eredeti módon átplántáló, újvidéki Új Symposion-kör (időközben Magyarországra áttelepült) vezéregyéniségének, Gion Nándornak legjelentősebb írói vállalkozása az a regénysorozat, amelynek Iuitroknak is játszott az összefoglaló címe, s korábban két kötete látott napvilágot (a Virágos katona 1973-ban és a Rózsaméz 1976-ban, s mindkettő még Újvidéken). Húsz esztendős szünet után készült el a folytatás, amelynek története 1941 és 1945 között játszódik. Ez a két évszám az összmagyarság drámai fordulatokban gazdag történelmi időszaka, főleg a bácskai magyarság életében, a királyi Jugoszlávia összeomlásától és az újvidéki véres eseményektől 1944-1945-ig, amely egyszerre jelentette az ott élők számára a megszállás végét és a megtorlás kezdetét. Gion Nándor új regénye kegyetlen realizmussal ábrázolja szereplőinek az életében, sorsuk alakulásában az ottani emberek - magyarok, németek, zsidók, szerbek - erkölcsi viselkedését, helytállásaikat és megalkuvásaikat meghatározó folyamatokat, ahogyan azok a hétköznapokban valóságosan végbementek, azokkal a máig ható következményekkel együtt, amelyeket mély hallgatás övezett eddig (s nemcsak az irodalomban). Az új Gion-regény mind életanyagát, mind pedig esztétikai értékét tekintve nagy nyeresége napjaink irodalmának: a magyar elbeszélő próza legnemesebb hagyományaihoz méltó, kiemelkedő munka. OSIRIS KIADÓ