Göncz Lajos: A magyar nyelv Jugoszláviában /Vajdaságban/ (A magyar nyelv a Kárpát-medencében a XX. század végén, 1999)
Bevezetés
len elosztásának legitimálására és újratermelésére használnak” (Skutnabb- Kangas definíciója, idézi Phillipson-Skutnabb-Kangas 1997, 24). Ezekhez szorosan kapcsolódó fogalmak az asszimiláció és az integráció fogalmai is. Az asszimiláció, amely gyakran kikényszerített beolvasztást jelent, egyrészt a megkülönböztető etnográfiai jellemzők eltűnését, az anyagi és nem anyagi kultúra elemeinek az elvesztését és az élmények szintjén egy meghatározott etnikai csoporthoz való tartozás (kötődés) elvesztését jelenti. Ezzel párhuzamosan egy másik kultúrát jellemző sajátosságok is kiépülnek, ezek a régiek helyébe lépnek, és jelentkezik a másik kultúrához való kötődés érzése. Az asszimiláció tehát leválás és csatlakozás is egy időben. Ezt a fogalmat gyakran (tévesen) azonosítják az integráció fogalmával, és egy olyan folyamat eredményét értik rajta, amelyben a kisebbségi csoport „integrálódik”, hasonlóvá válik a többségi csoporthoz, vagyis csak a kisebbségi csoportra vonatkoztatják. Tanulmányunkban integráción, hasonlóan Skutnabb-Kangashoz (1990, 12), közös vonások kialakulását értjük egy heterogén csoportban, vagyis folyamatként értelmezzük, amelyben a többségi és kisebbségi csoport is egyaránt részt vesz, változik, tehát az egész társadalmat érintő jelenségként nézzük. Más fontos kétnyelvűségi fogalmakra és ismeretekre is hivatkozunk. Ilyenek pl. a felszíni és kognitív nyelvi kompetencia (felkészültség), a beszéd és a gondolkodás kapcsolata, nyelvi determinizmus és relativizmus, a kétnyelvű és két tannyelvű oktatás és az ezekhez kapcsolódó hagyományos, belemerülési, befullasztási, átirányító, anyanyelvmegőrző, elkülönítő oktatási programok fogalmai. Ezeknek értelmezését a megfelelő helyen adjuk majd meg. Említettük már, hogy a tanulmány fontos részét képezik azok a nyelvhasználati és nyelvismereti adatok, amelyeket kérdőíves felméréssel gyűjtöttünk be. Ugyanis tanulmányunkban a vajdasági magyar kontaktusváltozat nyelvhasználati és nyelvismereti sajátosságait és korrelációit a szociológiai, lélektani és beszédhelyzeti változókkal az irodalomban fellelhető adatok mellett egy kérdőíves felmérés adatain elvégzett elemzés alapján is elvégeztük. A vizsgálati eszközként használt kérdőív („Nyelvhasználati kérdőív”, 1. az 1. mellékletet) vajdasági változata 75, zárt és nyílt típusú kérdést tartalmaz, amelyekre a vizsgálati alanyok a betanított kérdezőbiztos jelenlétében válaszoltak, aki esetenként segítséget nyújtott a kérdések értelmezésében is. A kérdezőbiztos szerepét a vajdasági Király Attila, a szegedi József Attila Tudományegyetem angol szakos hallgatója vállalta. (Köszönet illeti a lelkiismeretesen elvégzett, sok nehézséggel járó és időigényes terepmunkáért, valamint a szintén általa végzett adatkódolásért.) A kérdőív az általános adatokat (pl. az adatközlő életkora, neme, iskolázottsága, felekezeti hovatartozása 26