Gönczi Katalin: Magyarok az amerikai Legfelsőbb Bíróság előtt (Jogtörténeti értekezések, 2000)
I. Történeti és elméleti bevezetés
közvéleményt, konkrétan Abraham Lincolnt, a későbbi elnököt is.13 „Kossuth Lajos egymaga többet tett a magyar problémának az amerikaiakkal történő megismertetéséért, Magyarország létének nemzetközi elismertetéséért, mint bárki előtte és utána” - összegezte a kortárs történész, Frank, Kossuth amerikai útjának hatását.14 Kossuth maga korántsem ítélte meg olyan sikeresnek látogatását, mint az utókor. O ugyanis túlértékelte az amerikaiaknak a magyar ügy iránti szimpátiáját, s mert útja nem hozott tényleges eredményeket, belátva politikai reményeinek meghiúsulását, csalódottan hagyta el az amerikai kontinenst. A 19. század harmadik harmadában - a kelet-közép-európai kivándorlás megerősödésével — az amerikai—magyar kapcsolatok kevésbé látványos, viszont annál intenzívebbé váltak. Ennek nyomai az irodalomban is megtalálhatók, József Attila például Hazám című versében festett emlékezetes képet a századforduló magyar kivándorlóinak sorsáról. Bródy Sándor pedig egy 1910-ben írt novellájában a kivándorlók úti céljáról a következőképpen tett említést: „Hová megy ? [...] A vízen át, ahová a parasztok szoktak. Három tengeren keresztül. [...] Sok rokonságom már ott van, némely része már ott meg is halt. A bányába megyünk; anyám, apám, a fél falu. Nem is leány, aki innen nem megy Amerikába! [...] Az átrécom Anna Milics, szerb, Amerika, Pittsburg.”15 A novella születését minden bizonnyal motiválta, hogy ekkor érte el az Amerikába való kivándorlás a legmagasabb arányszámot. Az amerikai-magyar kapcsolatok 20. századi története sokkal összetettebb képet mutat, és azt elsősorban a politikai változások függvényében ismerhetjük meg. A két ország közötti kapcsolatrendszert döntő módon átalakították a világháborúk, a politikai rendszerváltások, hogy csak vázlatosan említsünk néhányat. A világháborúk során Amerika számára először jelent meg Magyarország ellenséges hatalomként. Az 1945 utáni hatalmi átrendeződés s az azt követő hidegháborús légkör pedig a hivatalos állami politika és a nemzetről alkotott elképzelések megosztottságát eredményezték. így a hidegháború idején, függetlenül az állami politikától, az 1956-os magyar forradalom utáni tömeges kivándorlás időszakában váltak igazán intenzívvé az amerikai és a magyar népesség kapcsolatai, elsősorban az emigránsok családi kapcsolatai révén. A magyarok Amerikáról alkotott képét jelentősen formálták a nyugati rádióadások is. Ugyanakkor ennek a kornak a hivatalos amerikai politikája - csakúgy, mint jogesetei is - egy, a vasfüggöny mögötti országgal szembeni politikai fenntartásokat tükrözik. A politikai kapcsolatok enyhülését jelentette később az amerikai politikának az a gesz13