Gyurgyák János: Szerkesztők és szerzők kézikönyve (Osiris kézikönyvek, 2005)
3. A fõszöveg
A FOLYÓSZÖVEG TAGOLÁSA Kiemelés tőlem magyartalan formulákat, helyette inkább a Kiemelés - Gy.J. rövid formát használjuk (a szerző kiemelése formula azért nem megfelelő, mert ebben az esetben nem világos, kire vonatkozik a szerző megjelölés). Ha lesújtó kritikát kapnak, vigasztald őket. Juttasd eszükbe, hogy egy ilyen szinten lévő írónak joga van ahhoz, hogy úgy viszonyuljon a kritikusaihoz, ahogy a lámpaoszlop a kutyákhoz. (Kiemelés - Gy.J.) Ezekben az esetekben a szerző nevének csak a kezdőbetűit, s ne az egész nevét írjuk ki. Ha az eredeti szövegben van a kiemelés, ezt felesleges a Kiemelés az eredetiben formulával megerősíteni. Felsorolások A főszövegben gyakran használunk felsorolásokat. A felsorolt pontokat, adatokat számozhatjuk vagy betűzhetjük. A könyvkiadói gyakorlatban a számoknak és a betűknek egyfajta hierarchiája alakult ki: római számok, arab számok, nagybetűk, kisbetűk, görög betűk. Ügyeljünk arra, hogy a számok után pontot, míg a betűk után kerek zárójelet használunk. Az azonos értékű fogalmak felsorolásakor használhatunk számokat és betűket, de gondolatjelet vagy egyéb tipográfiai jeleket is (pl. csillagokat, középpontokat). A magyar tipográfiai hagyomány része, hogy a betűket ilyenkor mindig kurziválni szoktuk. A számok az alapszöveghez igazodnak (ha az alapszöveg antikva, a számok is azok, ha kurzív, a számokat is kurziváljuk). A betűjelek esetén pontosan fordított a helyzet (antikva szöveghez kurzív, kurzív szöveghez antikva betűjelekjárulnak). 1. rövidítések 2. dátumok 3. számok 4. nevek Vagy í. rövidítések 2. dátumok 3. számok 4. nevek Vagy a) rövidítések b) dátumok c) számok d) nevek ♦ 83 ♦