Gyurgyák János: Szerkesztők és szerzők kézikönyve (Osiris kézikönyvek, 2005)
4. A fõszöveget követõ járulékos részek
Ugyanígy a könyvben is szereplő álneveket, keresztneveket, beceneveket, többféle átírásban szereplő neveket lehetőleg utaljuk a megfelelő helyre. Attila tóid József Attila Falusi János lásd Vajda János Katinka lásd Károlyi Mihályné Ostrogorsky lásd Osztrogorszkij Akkor járunk el helyesen, ha az utalt névnél zárójelben közöljük a - mutatóban előforduló — álneves, beceneves formákat is. Károlyi Mihályné (Katinka) Osztrogorszkij (Ostrogorsky) Vajda János (Falusi János) A névmutató összeállítása során általában kiderülnek a szerző névhasználatának bizonytalanságai. Ekkor vagy egységesíteni kell a szövegben a nevek használatát, vagy pedig utalásokkal össze kell kapcsolni az összetartozó neveket. Kisné Kovács Adrienn lásd Kisné K. Adrienn K Kovács Adrienn (Kisné Kovács Adrienn) 7, 79, 89 Helyesírás ♦ A mutatóban a tulajdonneveket nagybetűvel, a tárgyszavakat kisbetűvel szedjük. A címszó, valamint az utolsó oldalszám után írásjelet nem teszünk, az oldalszámokat viszont vesszővel választjuk el egymástól. Széchenyi István 7, 9, 121, 139, 142 szenátor 34, 57, 76, 98 Szerb Antal 56, 79, 99 Ha két egymást követő oldalra hivatkozunk, akkor vagy a kötőjeles (34—35) formát, vagy a vesszős változatot alkalmazhatjuk. Kettőnél több oldalszámnál viszont minden esetben kötőjelet használjunk. szenátus 34—35, 49—53 vagy szenátus 34, 35, 49-53 A tárgymutatóban a legnagyobb gondot a tárgyszó megismétlése okozza. A leghelyesebben akkor járunk el, ha az illető tárgyszót tilde jellel (~) helyettesítjük. Magyarország ~ból származó áruk ~ és Németország külkereskedelme ~ra irányuló export A tilde jelhez háromféleképpen járulhatnak szavak, ragok. Különírásnál a tilde jel és a szó között spáciumot hagyunk. A FŐSZÖVEGET KÖVETŐ JÁRULÉKOS RÉSZEK ♦ 178 ♦