Gyurgyák János: Szerkesztők és szerzők kézikönyve (Osiris kézikönyvek, 2005)

10. A műszaki szerkesztés

SZEDÉSI ÉS TÖRDELÉSI ÚTMUTATÓ A kimenetoldal (a fejezet vagy a könyv utolsó oldala) a beütés mértékénél több sort tartalmazzon. A könyv utolsó oldala lehetőleg ne legyen tele oldal, ezzel jelezzük az olvasónak, hogy a könyv véget ért. A kimenetoldalakat - az általános gyakorlattal szemben - paginázhatjuk is. Kiemelésre lehetőleg ne használjunk - szótárak, lexikonok kivételével - kövér betűfajtát, ugyancsak kerüljük a ritkítást. Bátran éljünk viszont a kurziválással. Félkövér betűfajtát is csak indokolt esetben használjunk. Kurzív szövegben lehetőleg antikva kiemelést alkalmazzunk. Ugyanez vonatkozik a betűjelek használatára: antikva szöveg mellett a betűjelek mindig kurzívak, míg kurzív szöveg mellé álló betűjeleket szedjünk. (Ez természetesen nem vonatkozik a sorszámokra, ott antikva mellett antikva, míg kurzív szöveg mellett a sorszám is kurzív.) Kurzív szavak után - értelem szerint - az írásjelek is kurzívak. Kurzív mondat mondatzáró írásjele is kurzív. A félkövér kiemelés esetén az írásjeleket mindig antikvából szedjük. A kettős írásjeleknél (zárójel, idézőjel) nem lehet az egyik kurzív, a másik pedig antikva! A kettős írásjeleknél a kurziválást a szöveg határozza meg, ha például a zárójelek közé foglalt szöveg egésze kurzív, akkor a zárójelek is azok (Hart’s Rule), ha a szöveg vegyes, akkor az alapszöveg betűfajtája dönt {József Attila versében is így szerepel). Egy-egy szó kiemelésekor a névelőt nem emeljük ki (a szerző a konglutináció szót használta). A szövegben szereplő címeket lehetőleg kurziváljuk, s ne idézőjeleket használ­junk. Ha a kurzív címhez toldalék járul, akkor a toldalékot vagy kurziváljuk (Nyelvművelő kézikönyvet), vagy antikvából {Nyelvművelő kézikönyvet) szedjük. Egy könyvben azonban következetesen járjunk el. Kapitälchen betűfajtából szedett neveknél, címeknél vagy az egész kiemelés kapi­­tälchen (misztótfalusi kis Miklós, székely népballadák), vagy a tulajdonne­vek, címkezdő betűje verzál (Misztótfalusi Kis Miklós, Székely népballa­dák), de a könyvben végig egységes legyen. Ügyeljünk a magyar idézőjelek helyes állására: „társadalmi”, »állami«, ’politikai’. Hármas idézés esetén se változtassunk az idézőjelek állásán: „így szólt: »abban az időben gyakran használtam a ’gubernátor’ szót«, majd így folytatta...” A zárójelek hierarchiája a következő: kerek (), szögletes [ ], kapcsos { }. Háromnál több zárójelet lehetőleg ne használjunk, mert ezt az olvasó - egy mondaton ♦ 321 ♦

Next