Halmai Gábor - Tóth Gábor Attila szerk.: Emberi jogok (Osiris tankönyvek, 2003)
Második rész. Az egyes emberi jogok - VI. Az információs jogok
1. A személyes adatok védelméhez való jog | 581 Az Emberi jogok európai egyezményének 8. cikke így rendelkezik: „1. Mindenkinekjoga van arra, hogy magán- cs családi életét, lakását és levelezését tiszteletben tartsák. 2. E jog gyakorlásába hatóság csak a törvényben meghatározott, olyen esetekben avatkozhat be, amikor az egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság, a közbiztonság vagy az ország gazdasági jóléte érdekében, zavargás vagy bűncselekmény megelőzése, a közegészség vagy az erkölcsök védelme, avagy mások jogainak és szabadságainak védelme érdekében szükséges.” Az adatvédelemnek az általános emberi jogi dokumentumokban való megjelenése tekintetében mérföldkő, hogy az Európai Unió alapjogi kartája nemcsak a magánszféra védelmét (7. cikk), hanem — az általános tárgyú nemzetközi emberi jogi dokumentumok közül elsőként - a személyes adatok védelméhez való jogot is kifejezetten tartalmazza (8. cikk). „1. Mindenkinekjoga van a rá vonatkozó adatok védelmére. 2. A személyes adatokat méltányosan, meghatározott célból, és az érintett beleegyezésével vagy törvény által meghatározott jogos célból lehet kezelni. Mindenkinekjoga van a róla gyűjtött adatokat megismerni, és azokat helyesbíteni. 3. E szabályok teljesítése független hatóság ellenőrzése alatt áll.”9 Az új uniós szabályozás az adatvédelem hatékonyságára komoly befolyást gyakorol az Európai Unión belül és azon kívül is. E szabályok több vonatkozásban túlmutatnak az unió belvilágán: nemzetközi megerősítést nyert az adatvédelem mint alapvető emberi jog, amely egyúttal természetesen minden uniós állampolgárt megillető jog. Nem csupán a tagállamok és az uniós szervek működésének szab irányt, de formálja ezeknek harmadik országokkal fenntartott kapcsolatait is. Ez idáig a magánélet, a magántitkok védelmét garantáló rendelkezések adták az adatvédelem nemzetközi jogi hivatkozási alapját. Ettől kezdve a személyes adatok védelme nevesített alapjoggá vált a nemzetközi jogban. Emellett figyelemre érdemes, hogy az alapjogi karta a bírósági jogérvényesítésen túl, kötelezőjelleggel írja elő, hogy ezen újonnan nevesített joghoz független védnököt kell rendelni. Az uniós szabályozás nem előzmények nélkül született. Az első olyan nemzeti és nemzetközi szabályok, amelyek a polgárok személyét próbálták védeni a nyilvántartásoktól, az 1970-es években jelentek meg. A legelső adatvédelmi törvényt a németországi Hessen tartományban fogadták el 1970-ben. A nemzeti törvények tekintetében Svédországot 9 A karta teljes szövegét lásd a 191. oldalon. európai egyezmény alapjogi karta nevesített alapjog első generációs adatvédelmi törvények