Horváth Tibor - Papp István szerk.: Könyvtárosok kézikönyve. 5. Segédletek (Osiris kézikönyvek, 2003)
3. fejezet. Hegyközi Ilona: Kalauz a könyvtár- és tájékoztatástudományi szakirodalomhoz
István:/! Rákóczi-család könyvtárai Í588-Í660 (1996), Segesváry Viktor: A Ráday Könyvtár 18. századi története (1992) stb. Az egyes könyvtárak és könyvtártípusok feldolgozásait nem könnyű számba venni, csak egy-egy fontosabb műre lehet utalni, hiszen se szeri, se száma az egyes könyvtárak történetével foglalkozó munkáknak. Az intézmények számára szinte kötelező történetük megírása, de gyakori ez a téma a felsőoktatásban is; az elkészült szakdolgozatok színvonala azonban igen hullámzó. Az egyes nagykönyvtárak történeti feldolgozásai közül csak néhány nagyobb intézményt emelünk ki. A nemzeti könyvtárról szól Kollányi Ferenc A Magyar Nemzeti Múzeum Széchényi Országos Könyvtára 1802-1902. 1. kötet: A könyvtár megalapításától Gróf Széchényi Ferencz haláláig (1905) és Berlász Jenő Az Országos Széchényi Könyvtár története 1802- 1867 (1961) című munkája. Németh Mária Az Országos Széchényi Könyvtár története 1919-1922 című műve 1997-ben látott napvilágot, s a könyvtár alapításának 200. évfordulójára készült el Somkuti Gabriella munkája, Az Országos Széchényi Könyvtár története, 1802-1918, és hamarosan napvilágot lát a folytatása is, a második kötet. (2002 közepén jelent meg a könyvtár értékeinek és értékes gyűjteményeinek bemutatására vállalkozó reprezentatív album - Kincsek a nemzet könyvtárából - a Magyar Könyvklub gondozásában.) A legrégibb intézményi könyvtár történetét Tóth András és Vértesy Miklós dolgozta fel: A Budapesti Egyetemi Könyvtár története (1561-1944) (1982), míg a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárának történetét a Csapodi Csaba által szerkesztett A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára 1826-1961 (1960), illetve a Telekiek alapítványa. Az Akadémiai Könyvtár az alapítástól az önálló könyvtárépületig 1826-1988 című kötetben találjuk meg (1989). Az Országgyűlési Könyvtár száz esztendejét Jónás Károly és Veredy Katalin tekintette át Az Országgyűlési Könyvtártörténete című művében (1995). Antalóczi Lajos szerkesztette a Kétszáz éves az egri Főegyházmegyei Könyvtár 1793-1993 című emlékkönyvet (1993). A nagyobb megyei könyvtárak közül a szegedi Somogyi-könyvtár száz esztendejét tárgyalja egy kötet (1984), de egy-egy városi könyvtár történetét is feldolgozták (például Székesfehérvárét Kégli Ferenc 100 éves könyvtár Székesfehérváron című munkájában, 1992). A megyei könyvtárak alapításának ötvenedik évfordulójára 2002-ben eddig négy kötet j elent meg, A Békés Megyei Könyvtár emlékkönyve (az ünnepi ülés előadásaival),/! József Attila Megyei Könyvtár ötven éve és A letéti ládától az internetig. 50 éves a Deák Ferenc Megyei Könyvtár (Zalaegerszeg), és A Székesfehérvári Körzeti Könyvtár (a Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár elődje) története 1950-1952 című történeti feldolgozás. Szubjektív hangütése és pontos adatai miatt érdemes említésre Szita Ferenc könyve, az Emlékezés és vallomás, amely a somogyi könyvtárhálózat kiépítéséről és fejlődéséről szól az 1949—1992-es időszakban (1999). Egy település könyv- és könyvtári kultúrájának történetét tekinti át a Sárospatak, a könyvtárak városa című gyűjteményes kötet Kiss Endre József szerkesztésében (2001). Természetesen az egyesületek - elsősorban a helyi kaszinók, olvasókörök stb. - könyvtárainak történetét is megírták, általában valamelyik „tízzel és öttel oszt3.1. ÖSSZEFOGLALÓ MŰVEK ♦ 123