Horváth Tibor - Papp István szerk.: Könyvtárosok kézikönyve. 5. Segédletek (Osiris kézikönyvek, 2003)
1. fejezet. Poprády Géza: Könyvtári trendek
20 ♦ KÖNYVTÁRI TRENDEK nyomtatott világával. A digitalizált képernyőn ugyanis, bár nem kizárólagosan, de mégiscsak írott kép jelenik meg. ... Ebből ered az a paradox kapcsolat társadalmainkban, amely egyrészt az írás burjánzása és az informatikán alapuló kommunikációs gazdagság, másrészt pedig az olvasás haláláról szóló melankolikus és könnyfakasztó megnyilvánulások között áll fenn.” A fonetikai írás alkalmas arra, hogy az absztrakt gondolatokat rögzítse. A képi vagy hangi ábrázolás nem, ezek kombinációi sem. „Akár egy halom hasított fa, hever egymáson a világ, szorítja, nyomja, összefogja egyik dolog a másikát s így mindenik determinált. ” József Attila nagyon szemléletes költői képpel fejezi ki, írja le Eszmélet című versében, hogy a világban a dolgok közvetlenül vagy közvetve összefüggenek egymással. Ha azonban egy festő lefestene egy halom hasított fát, igen kicsi a valószínűsége, hogy arról a nézők a József Attila-i gondolatra asszociálnának. És ne feledjük: McLuhan is leírta gondolatait a Gutenberg-galaxis alkonyáról, nem pedig megfestette, elmuzsikálta vagy eltáncolta. Az írás-olvasás-nem olvasás kérdéskör úgy összegezhető, hogy noha számos jel utal az olvasás visszaszorulására, ez nemcsak - talán nem is elsősorban - a digitalizálás következménye, hanem a társadalom egyéb problémáival is szorosan összefügg. Más erők hatnak abban a kérdésben, hogy várható-e a könyv, a nyomtatott információhordozók halála. E tekintetben talán a legtöbbet hivatkozott szerző F. W. Lancaster (1999), aki több mint húsz éve, egy finnországi konferencián a papír nélküli társadalom vízióját vázolta föl. Azóta számos írás született pro és contra, a könyv halálát jósoló és a nyomtatott könyvjövőjében hívő írás, vélemény. A kérdést alapvetően - legalábbis a helyzet mai állása szerint - várhatóan három tényező fogja eldönteni: a technikai megoldások, ezzel összefüggően a gazdasági kérdések és az emberi természet. Ez utóbbival kezdve általános a tapasztalat, hogy az emberek szívesebben olvasnak egy könyvet, mint egy elektronikus dokumentumot, különösen a „hagyományos”, tévészerű PC-képernyőn. „Mikor már 12 órája ülök a számítógép előtt, olyan a szemem, mint a teniszlabda” - idézi Drótos László (2001) Umberto Ecót, majd NickSheridont, a Xerox-cég egyik kutatóját: „A számítógépes monitor a műszálas ruhához hasonlít. Az ötvenes években felhasznált műszál minden szempontból ideális: egyszerű előállítani és felhasználni, a belőle készült ruha könnyen mosható és nem kell vasalni. Csak éppen az emberek nem szívesen hordják. A monitor is a valaha kitalált leggyorsabb, legolcsóbb és leghatékonyabb eszköz a szövegek megjelenítésére, de sajnos senki nem szeret róla olvasni.” „A tapasztalatok azt mutatják, hogy a legtöbben az 500 szó