Huszár Tibor (szerk.): Bibó István (1911-1979). Életút dokumentumokban (’56, 1995)
I. Rész. 1911-1945 - B) Dokumentumok
fl Márciusi Front A Márciusi Front tevékenységébe Bibó István - mint arra az interjúban utal - az 1937. októberében Makón megtartott összejövetelen kapcsolódottbe. 1937decemberében a Front vezetői - Erdei Ferenc, Féja Géza, Illyés Gyula, Kovács Imre, Veres Péter, valamint Donáth Ferenc és Sárközi György - elhatározták, hogy a Front megalakulásának első évfordulóján, 1938. március 15-én programot tesznek közzé. A program Erdei által elkészített szövegváltozatához Bibó István és Reitzer Béla elkészítette a maga kiegészítő javaslatát. A fennmaradt kézirat alapján közöljük javaslataikat. A levelekből, melyek e javaslatot követik, kitűnik azok sorsa, továbbá Bibó István vélekedése a program további változatairól, a zsidókérdésben elfoglalt álláspontjáról és a Márciusi Front felbomlásának okairól. (A program szövegváltozatait, az események szélesebb krónikáját lásd: Huszár Tibor: Párhuzamok és kereszteződések. Erdei Ferenc, Bibó István és a Márciusi Front. ELTE Szociológiai Intézet és a makói József Attila Múzeum, Szeged, 1991.107-139. o.) 79. SZ. DOKUMENTUM A Márciusi Front programja. Bibó István és Reitzer Béla által készített ponttervezet. 1938. január-február 1. Magyar revíziót: a Duna-völgyi népek önrendelkezési jogának érvényesítését (betoldás: a nemzetközi életben s a Duna völgyében a jog és igazság uralmát - Reitzer Béla javaslata, a továbbiak R. B.), minden nagyhatalmi imperializmusnak a Duna völgyéből való (szórendi változtatás: a Duna völgyéből minden nagyhatalmi imperializmus - a változás Bibó Istvántól, továbbiakban B. I.) kirekesztését, idegen hatalmak szálláscsinálóinak a magyar politikai életből való kipusztítását (kizárását B. L), a magyar nemzetvédelem teljes felkészültségét és olyan belpolitikát, mely önálló magyar külpolitikának ad biztos alapot. 2. Az ország demokratikus átalakítását: az általános, egyenlő és titkos, minden korrektívum nélküli választójogot, az egyéni és politikai szabadságjogok helyreállítását (betoldás: a bírói függetlenség körülbástyázását — R. B.), a hatalmaskodó bürokrácia visszaszorítását s a helyi közigazgatásnak a népi önkormányzat alapjára való helyezését. 3. A feudalizmus teljes felbontását: a kötött birtokok felszabadítását, az 500 kát. holdon felüli nagybirtokok kisajátítását, az alakítandó és meglevő parasztgazdaságok szövetkezeti (szövetkezeti szó kihúzva, szövetkezésen alapulóra változtatva - R. B.) egybeszervezését s a mezőgazdasági termelés korszerű fejlesztését (korszerű fejlesztését B. I. belterjesítésétxe változtatta). 4. A nagytőke hatalmának a letörését: a kartellek monopóliumhatalmának a megszüntetését, a nagyipari termelésnek a munkásság igényei szerint való átszervezését (termelésnek szótól kihúzva, helyette B. I. két változatot javasol, hogy Veres Péter választhasson: vállalatokban vállalkozó és munkásság demokratikus együttműködését - vállalatokban a munkások vállalat részesedését), a kisipar szövetkezeti átszervezését (B. I. javítása: a kisipari termelés és értékesítés megszervezését), és (az és szót B. I. kihúzta) az ország természeti adottságainak megfelelő iparosodását (B. I. és R. B. javaslata: és a tőkeképződés elősegítését). 166