Ibn Khaldún: Bevezetés a történelembe (Al-Muqaddima) (Osiris könyvtár - Történelem, 1995)
Az arab átíráshoz
AZ ARAB ÁTÍRÁSHOZ A fordításban és a kommentárban az arab szavakat, neveket és földrajzi elnevezéseket tudományos átírásban közlöm. Ettől csak a magyar névhasználatban bevett és az eredetitől nem lényegesen különböző írásmódé néhány név esetében kivételesen térek el (például Mekka, Medina). Tudnivaló, hogy az arab hangrendszerben több olyan hang található, amelyet a magyar nem, vagy csak megközelítően tud viszszaadni. Ezért a viszonylag pontos kiejtés érdekében alább néhány ismertebb európai példát is felhozok. Mivel a 28 hang nagyobb része a tudományos átírásban a magyartól eltérőjelölésre szorul, nem érdektelen az egész arab ábécét átírással együtt közölni. A magyar hangrendszertől eltérő arab hangok tudományos jelölésének megadásakor a következő mutatók szerepelnek: a) a tudományos jelölés; b) zárójelben az arab hang elnevezése; c) a hang fonetikai jellemzése; d) a hang megközelítő magyar kiejtésének körülírása. ’ (hamza) b (bä) t(tä) t(tä) — g(gim)h (ha) h (ha) d (dal) d (dal) laringális explozíva zöngétlen interdentális spiráns; kiejtéséhez lásd az angol „thing”. zöngés alveoláris affrikáta, kiejtése mint a magyar „t/zíungel”. mélyen a torokban képzett zöngétlen gutturális spiráns; kiejtésekor a nyelv olyan mélyen van, mint amilyen mélyre nyomja le az orvos a torok vizsgálatakor a nyelvet. zöngétlen veláris spiráns, mint a lágy, szájpadláson képzett német „eh” (lásd „aeh”) vagy a skót „loeh”. zöngés interdentális spiráns, lásd az angol „this”. József Attila Tudományegyetem Magyar Irodai mt rténetil » 17 Könyvtára 6722 Szeged, Egyetem u. 2—6.