Jóri András: Adatvédelmi kézikönyv. Elmélet, történet, kommentár (Osiris kézikönyvek, 2005)
Bevezetés
3. Az adatvédelmi jog kialakulása és történetének vázlata 21 tos joganyag mellett más tárgyakat szabályozó normák, így az ún. titokjog (a minősített adatok [állam- és szolgálati titok] kezelésének szabályai), az elektronikus iratokra vonatkozó jogi szabályozás és az adatbiztonságra vonatkozó jogi rendelkezések együttesen alkotnák az „adatkezelési”, „információkezelési” jogot47 - az információkezelési jog szabályozásának tárgya nem a személyes adat, hanem maga a hordozótól független adat (információ), amelynek kezelését a joganyag egyes területei meghatározott célokból (magánszféra védelme, nemzetbiztonsági érdek stb.) szabályozzák. A koncepció előnye az, hogy az egyes adatkezelők az adatkezelési joggal mint egységesen kodifikált, a különböző szabályozási tárgyakat kifejtő normák egymásra tekintettel kialakított rendszerével szembesülnének, ami megkönnyítené a jogalkalmazást. Nem véletlen, hogy a hazai adatvédelmi törvény kodifikációjának kezdetén azt mint „informatikai törvényt” határozták meg,48 s a jogi gondolkodásban már akkor megjelent az „információszabályozás” gondolata.49 Az adatvédelem és információszabadság egyjogszabályon belül történő szabályozása mellett a titokjog (az államtitok és szolgálati titok szabályozása) is kapcsolódik ehhez ajoganyaghoz: az adatvédelmi biztos meghatározott titokfelügyeleti jogkörökkel rendelkezik, az adatvédelmi törvény háttérjogszabálya az államtitokról és szolgálati titokról szóló törvénynek stb. Az adatvédelmi jog tehát szemlélhető úgy is, mint egy tágabb - nem csak a személyes adatok védelmét és a közérdekű adatok nyilvánosságát felölelő - „információszabályozás” részterülete. 3. AZ ADATVÉDELMI JOG KIALAKULÁSA ÉS TÖRTÉNETÉNEK VÁZLATA AZ ADATVÉDELMI SZABÁLYOZÁS GENERÁCIÓI 1. Az adatvédelmi jog megjelenése előtti korszakra még nem volt jellemző az elektronikus adattároló és -feldolgozó rendszerek tömeges alkalmazása. A személyes adatok összekapcsolásának, feldolgozásának, a személyiséget kiszolgáltatott helyzetbe hozó személyiségprofil megalkotásának az esélye ekkor még csekély volt, mivel az ilyen tevékenység csak igen nagy ráfordítások mellett volt végezhető. A magánszféra totális megsemmisülésétől való félelem azonban már ekkor is élt, ahogy ezt József Attila verssorai 1935-ből jelzik: 47 Szurday Kinga hasonló gondolatot fogalmaz meg, amikor az „információszabályozási törvények” kategóriáját használja. Áláspontja szerint ezek egyrészt általános törvényekből (amelyek „freedom of information”-típusú törvények, privacy-törvényekés adatvédelmi törvények), másrészt speciális, „az információáramlás adott részterületét” szabályozó törvényekből állnak. Sajnos Szurday nem fejti ki teljesen rendszerét, és végső soron nem értelmezi az „információszabályozási” jogot az adatvédelem és az információszabadság területén kívül. Lásd Szurday 1994. 48 Sólyom 1988a. 49 Sólyom 1988b, 27.