József Attila: Levelezése (Osiris klasszikusok, 2006)
Jegyzetek
1955'ig két József Attila-levéllel büszkélkedhetett, a 47. és a 215. számúval; mindkettőt ellopták. - Ezek a levelek aztán valamelyik híres gyűjtőnél, Aczél Györgynél vagy Kiss Ferencnél bukkannak fel. Habent sua fata epistolae.) Nagy szenzáció volt, amikor Illyés Gyuláné Kozmutza Flóra először egy alig hozzáférhető, Békéscsabán, 1984-ben megjelent, majd 1987-ben a nagyobb nyilvánosság számára kiadott könyvben közreadta József Attilával folytatott levelezésüket. (Illyés Mária szívességéből ezt a gazdag anyagot még két Flóra-levéllel megszerezhettük.) De a legtöbb teljesen új, közöletlen anyag a családi törzsanyagból került elő. Mint ismeretes, a költő hagyatékát két nővére kettéosztotta. Jolán a PIM-nek adományozta, Etelka magánál tartotta. (Lásd ÖV 2005. III, 69., 73.) Az Etelka tulajdonában levő anyag előkerülése Kiss Ferencnek, az ismert gyűjtőnek és antikváriusnak köszönhető. Ő, azzal az ürüggyel, hogy az elhunyt Makai Péter díszletterveinek nagy csodálója, esetleges megvásárlója, no meg behízelgő, sármos egyéniségével elérte, hogy napokon át kutathatott Makaiék Andrássy úti lakásában. (Makai Adám szíves közlése.) Minden alkalommal József Attila-kéziratokkal megpakolva hagyta el a lakást. Nem kevesebb mint hetvenkét levél, kilenc vers kéz- és gépirata, valamint számos egyéb dokumentum (pl. József Attila könyvtárának darabjai) került az antikvárius tulajdonába. A József Attila-kutatás sokat köszönhet a gyűjtőnek, hiszen a morálisan kétes értékű akció nélkül ezek a dokumentumok ma is érintetlenül és ismeretlenül porosodnának Makaiék lakásában. A jelen kiadvány elkészítését is Kiss Ferenc kezdeményezte, s a levelek xeroxmásolatát rendelkezésünkre bocsáj tóttá. Közben - Makai Adám erélyes fellépésére - a kéziratok visszakerültek a családhoz. (A versek 2005-i kritikai kiadásában a lelőhely még így van megnevezve: „Kiss Ferenc tulajdonában, József Etelkától.”) * A levelek időrendben követik egymást. A legtöbb levél felül keltezve van, ilyenkor a jobb felső sarokban betű szerint adjuk a levél keltezését. Ha magából a levélből (pl. a postabélyegzőből) derül ki, hogy mikor íródott, kerek zárójelbe tettük a keletet. Ha magunk állapítottuk meg külső adatok alapján a levél megírásának idejét (sok esetben csak hozzávetőlegesen), a megírás ideje szögletes zárójelbe került. A levelek kikezdését-bekezdését egységesítettük, nem próbáltuk követni az eredeti íráskép szeszélyes megoldásait. A szövegközlésben a válogatott kötet gyakorlatát és Péter László tanácsait követtük. (Fehér Erzsébeten kívül ő publikálta a legtöbb József Attila-levelet, s a kötetről alapos bírálatot írt: ItK, 1977; Péter László, 2000. 177-194-) Közlésünk betűhív, csak a nyilvánvaló toll- és géphibákat javítottuk, s nem regisztráljuk az azonnali javításokat sem. A kihúzott szövegrészek egy részét hegyes zárójelben közöljük. Ezek olykor stiláris értékűek vagy más szempontból jellemzőek lehetnek. Az eredeti helyesírás megtartását az is indokolja, hogy jellemző a levél írójára, akár például a primitív helyesírású Szűcs Vincéné (150. és 153. sz.), akár a modorosán hosszú magánhangzókat • 599 •