József Attila: Levelezése (Osiris klasszikusok, 2006)
Levelek
kábult és nyugtalan vagyok, nem bírok haza se menni, mert ott meg az egyedüllét szorongat. Hát Isten Veled drágám, szeress és írj gyorsan-gyorsan és sokat Mártidnak. 243. VÁGÓ MÁRTA - JÓZSEF ATTILÁNAK London, 1928. IX. (22. és 25.) [Kölyjköm, drágám, édesem, itt ülök [lejveled két oldalával - ég és pokolmagamon kívül. - Az egyik - te édes dög Te, kis szörnyű uccakölyök-angyal és a másik - rémes - dehát mért nem mondhatod el mi van? a fene ebbe az egész rohadt világba, csak tudhatom végre is, hogy mi történik veled, körülötted! És föltételezve, hogy nem volnék megbízható úriember (aki vagyok) ki a fenének mondhatnám itt tovább a dolgokat? De talán csak nem volt meg a kellő nyugalmad hozzá, hogy töviről-hegyire megírjál mindent és mivel, mint írod, minden összefügg, máskép nem ment. Mi történt Lucievel? Elvesztette az állását Bécsben? Vagy Etus írt neki oly-mód, hogy az okozott izgalmakat? Még Bécsbe akart öngyilkos lenni vagy már Pesten? Hát írd már meg az istenért, mi történt, mi van?! Mért ment egyáltalán haza Bécsből nénéd? Utolsó leveledben, melyet még Zürichben kaptam meg már írod, h. Lucie megérkezett és igen rosszkedvű. Már akkor nagyon csudálkoztam, csak nem akartam szólni. Hiába, ez a büdös élet nem tűri a frivolitást. Vannak dolgok, ahol a könjyörület] már ostobaság és hazugság és vétkessé vá[lik]. Mikor a télen fölényes vidámsággal mondád h. „az a kedves dolog” történt, h. gyámod egyik nénédről áttér a másikra, én már titokban éreztem, hogy ez azért mégsem lehet olyan egészen egyszerű és természetesen lefolyó kis ügy. Attilkám, úgy szeretnélek elhozni abból a rengeteg bajból, rendetlenségből, összevisszaságból és ideges fülledtségből és betenni egy rendes gyerekszobába, — járóiskolába, nem, bölcsőbe, nem, megint csak oda lukadok ki: ölbe venni és megszoptatni, elringatni és megsimogatni. Sajnos ma már attól félek, nem lehet Téged elvinni e bajokból; magaddal vinnéd őket mindenhova és ami a testvéreiddel történik az mindig most már a Te életedben is történik. Nagyon várom a leveledet. Én kezdek lassan beletörődni az itteni életbe, erősen tartom magam, fő a fegyelem, nem szabad, hogy az ember elhagyja magán hatalmasodni mind• 264 •