József Attila: Levelezése (Osiris klasszikusok, 2006)

Levelek

désért. Ezenkívül bent az iskolába lunchre és teára még elszoktam költeni 1 shillinget és 4-6 pennyt. A közlekedés: 1-5 penny egy jegy a földalattin vagy autóbuszon nekem 3 p. az isk-ig. Mosni és vasalni eddig mindent magam mostam és vasaltam magamnak, most adtam először mosásba dolgokat, mert hogy elkezdődtek az előadások nem érek rá annyit mosni és így kb. a felét hol­mimnak kiadom, de még nem tudom mibe fog kerülni. Lucie talán ide akar jönni? Mely célból? Valamit tanulni? Vagy állásba? Tud angolul? ­Most megint átnéztem pénzemet és látom, hogy egész nyugodtan küldhe­­tek még egy fontot. Drágám, ne költsd cigarettára, hanem egyél rendesen! Igyekszem rendesen tanulni, a jegyzeteim egész rendesek, hála részint egy szingaléz, részint egy kínai fiúnak, akik mellettem ültek (két külömböző órán) és mutatták saját jegyzeteiket, ha nem értettem a tanárt. Mr. Dalton pl. azt a szót, hogy authority (autoritás) úgy ejti, hogy oszhörifi, vicc nélkül, és mikor megláttam szép gömbölyű betűkkel leírva a szingaléz füzetébe, nagyon megörültem és mindjárt megértettem az addig oly rejtélyes mondatot. Drá­gám, Te mit tanulsz? Írj! Rettenetesen szeretlek, imádlak, drága kis kölköm. Mártid. 262. VÁGÓ MÁRTA - JÓZSEF ATTILÁNAK London, 1928. Okt. 16. Drága kis kincsem, virágszálam, gyönyörűségem, mindenem! Úgy félek, hogy beteg vagy, hogy éhes vagy Istenem mért küldtem el azt a nyomorult pénzt csak tegnap! Olyan utolsó disznó dög vagyok! Ma nem volt levelem tőled. Nagyon elkényeztettél utóbbi időben és utolsó leveledben azt írod, hazamész lefeküdni, bár Vi5 van, de esküszöl, hogy nem vagy beteg. Mi lehet veled? Ha a bélyegpénzen zsemlét vagy tejet vettél, vagy bármit, amit lehetett érte kap­ni és kellett, nagyon jól tetted! — Kaptam ma Erdőstől egy hosszú levelet, most mindjárt válaszolok neki, hátha mégis tudna szerezni tanítványt addig is míg az a nyomorult vállalat végre megalakul! Te persze nem szólsz senki­nek! Mért nem? Erdős írja, hogy vár, de nem jelentkezel! Gotiék (Kecskék) is tudnának talán tanítványt szerezni, ha tudnák, szükséged van rá, de Te persze senkinek sem szólsz egy szót se, mondd mi értelme van ennek az álszemérem­nek, álbüszkeségnek és nem tudom még minek? Szégyeld magad! A sógorod­• 308 -

Next