József Attila: Levelezése (Osiris klasszikusok, 2006)

Levelek

mindig csak praktikus problémák érdeklik, és itt az ellenkezőjét kellene pá­­thosszal kijelenteni, mint a Károly zürichi, racionálizmus mellett tett hitvab lása stb. - Aztán elvittek egy éjszakai klubba táncolni, elég unalmas hely volt, rossz jazz és senki se tudott valcerozni, pedig én csak azt szeretek tácolni, illet­­ve bosztont, de Lederer gyerekesen boldog volt, hogy táncolhat. — Tegnap este a lányokkal elmentünk az Albert-hallba Baldwin beszédét meghallgatni, 10000 ember számára épült terem és 9000-ren tényleg voltak is, a középen rá­dió volt felszerelve sok szócsővel és mi fent a legfelső karzaton egész komi­kusnak láttuk azt a csöpp kis embert lent ágálni beszélni ahoz az erős hanghoz ami fent hallatszott. A beszédek persze Pesten is olvashatók. — A kisfiúk múltkor megbokszoltak a munkásklubba; azóta egy anya-tanácsadó helyen is voltam, másállapotos, szoptató és gyereket nem akaró nők tömegesen vonul­tak fel (érdekes, hogy utóbbiak legkisebb számban) tanácsokért, én persze csak néztem és hallgattam. írj ! írj ! írj ! Csókol Mártid 267. VÁGÓ MÁRTA - JÓZSEF ATTILÁNAK London, 1928. Okt. 27. [! 28. és 29.] Attilkám, oly elégedetlen vagyok magammal és félek, el fogsz hagyni és ki­­aludatlan vagyok, nem tudom pótolni a deficiteket a hétről, egészen elszoktam attól, hogy 5-6 óránál többet aludjak és mégis majd leragad a szemem és ha le­fekszem, órákhosszat tart, míg eltudok aludni. Ma ebédután mégis elaludtam csak öt percre és azt álmodtam, egy hegyoldalon állok veled, ragyogóan süt a nap és szikrázik egészen friss ropogós havon köröskörül, remek fehér hó és napsütés, rém boldog voltam és Te is, és aztán fölébredtem. Majdnem bőgtem, mért nem ilyen egyszerű az élet és praktikusan szólva, mért nem mehetünk el skíelni karácsonyi szünidőbe együtt két-három hétre a hegyekbe röpülni a ha­von skítalpakon például? Vagy ez marhaság? Mért szeretem én az ilyesmit is és pl. táncolni is néha. Ah ez mind hülyeség és nem ilyenekért fogsz elhagyni, ugye? De én igazán oly rossz vagyok és pedig nagyon jónak kéne lennem! írd meg pontosan, mikor van a születésnapod! Attilkám, ne haragudj, hanem szeress és bocsáss meg mindig. Mártikád vagyok én, nem? Te, most eszembe jutott a „Pemyetáncra” tudom kívülről. Van olyan szép, mint a Luca-versed! Hahaha! •317 •

Next