Kálmán Zsófia - Könczei György: A Taigetosztól az esélyegyenlőségig (Osiris tankönyvek, 2002)

3. Kálmán Zsófia - Könczei György: A jog ereje és korlátai

172 3. A jog ereje és korlátái Az államokra rótt egyetlen azonnali kötelezettség az elérhető jogok diszkriminációmen­tes élvezetének szavatolása (Weller 2000, 25.). Igaz, valamilyen módon azért igyekeznek határt szabni a fokozatosságnak: a Limburgi elvek 16. cikkelye kimondja, hogy a gazdasági, szociális és kulturális jo­gok tekintetében az ezeket szolgáló lépéseket az államoknak azonnal meg kell kez­deniük, s a fokozatos megvalósítás lehetősége a 21. cikkelyben foglaltak alapján „sem­milyen körülmények között nem értelmezhető oly módon, hogy az államoknak jo­gukban állna a teljes biztosítást szolgáló erőfeszítéseket bizonytalan időre elhalasz­tani” (The Limburg principles 1990). E fokozatosságból is adódhatnak olyan problémák, hogy az alkotmányban jogokként deklarált „ígéretek” nem valósulnak meg. Az azonban nyilvánvaló, hogy lényegében az állam „jóindulatán”, az uralkodó párt(ok) prioritásain múlik, hogy mit ítélnek teljesíthetőnek a jelenben, és mit gon­dolnak fokozatosan megvalósítandónak a későbbiekben. A mindenkori kormány­­hatalomé a döntés joga: vadászrepülők-e, vagy „villanyfény, kőház, iskolák, ku­tak”9... 3.9.2.2. A második generációs jogok jogi kikényszeríthetőségének problémái A szatellita jogok A jogi természet tisztázatlansága, mondhatni, kétarcúsága komoly problémákat vet fel a kikényszeríthetőség terén is. A gazdasági, szociális és kulturális jogok mint alanyi jogosultságok két csoport­ba sorolhatók: az egyik a gazdasági, szociális és kulturális szabadságjogok. Ezek lé­nyegében gazdasági, szociális és kulturális jelentőségű szabadságok, amelyek esetében az állami kötelezettség alapvetően negativisztikus, tehát az államnak pusztán el kell tűrnie azok gyakorlását. Tevőlegesen csak a joggyakorlás védelmével kapcso­latban szükséges fellépnie, illetve hozzá kell járulnia a gyakorlás feltételeinek meg­teremtéséhez. Tipikusan ilyen szabadságjogok például a szakszervezeti szervezke­dés szabadsága, a sztrájkjog, a foglalkozás megválasztásának szabadsága, a tansza­badság. A másik csoportba tartozó gazdasági, szociális és kulturális jogok esetében az állami magatartás lényegében pozitív, tevőleges, és valamilyen - gazdasági, szo­ciális és kulturális - állami szolgáltatás nyújtására való jogosultságot jelent. Ez a szolgál­tatás biztosítja az oktatáshoz, egészséghez, lakáshoz, szociális gondoskodáshoz való jogok esetében a jogérvényesülés alapját (Kardos G. 1996a), hiszen mihez kezdhet valaki az egészséghez való jogával, ha nincs szakrendelő, a rendelőben mű­szer, a műszerhez működtető és karbantartó. A gazdasági, szociális és kulturális szolgáltatási jogok tekintetében a jogi kikény­szeríthetőség - tehát az állam ilyen irányú kötelezettsége is - relatív. E relativitás kivédésére szolgálnak az ún. szatellita jogosítványok, amelyeknek a kikényszerí illető­sége, a rájuk vonatkozó alacsonyabb rendű jogszabályok alapján, már egyéni jelle­gű. A szatellita jogokból eredő kötelezettségek mindig korlátozottak, s csak reális, józanul megvalósítható állapotok elérését tűzik ki célul. Ilyen szatellita jog a munká­9 József Attila: Flóra.

Next