Kálmán Zsófia - Könczei György: A Taigetosztól az esélyegyenlőségig (Osiris tankönyvek, 2002)
3. Kálmán Zsófia - Könczei György: A jog ereje és korlátai
172 3. A jog ereje és korlátái Az államokra rótt egyetlen azonnali kötelezettség az elérhető jogok diszkriminációmentes élvezetének szavatolása (Weller 2000, 25.). Igaz, valamilyen módon azért igyekeznek határt szabni a fokozatosságnak: a Limburgi elvek 16. cikkelye kimondja, hogy a gazdasági, szociális és kulturális jogok tekintetében az ezeket szolgáló lépéseket az államoknak azonnal meg kell kezdeniük, s a fokozatos megvalósítás lehetősége a 21. cikkelyben foglaltak alapján „semmilyen körülmények között nem értelmezhető oly módon, hogy az államoknak jogukban állna a teljes biztosítást szolgáló erőfeszítéseket bizonytalan időre elhalasztani” (The Limburg principles 1990). E fokozatosságból is adódhatnak olyan problémák, hogy az alkotmányban jogokként deklarált „ígéretek” nem valósulnak meg. Az azonban nyilvánvaló, hogy lényegében az állam „jóindulatán”, az uralkodó párt(ok) prioritásain múlik, hogy mit ítélnek teljesíthetőnek a jelenben, és mit gondolnak fokozatosan megvalósítandónak a későbbiekben. A mindenkori kormányhatalomé a döntés joga: vadászrepülők-e, vagy „villanyfény, kőház, iskolák, kutak”9... 3.9.2.2. A második generációs jogok jogi kikényszeríthetőségének problémái A szatellita jogok A jogi természet tisztázatlansága, mondhatni, kétarcúsága komoly problémákat vet fel a kikényszeríthetőség terén is. A gazdasági, szociális és kulturális jogok mint alanyi jogosultságok két csoportba sorolhatók: az egyik a gazdasági, szociális és kulturális szabadságjogok. Ezek lényegében gazdasági, szociális és kulturális jelentőségű szabadságok, amelyek esetében az állami kötelezettség alapvetően negativisztikus, tehát az államnak pusztán el kell tűrnie azok gyakorlását. Tevőlegesen csak a joggyakorlás védelmével kapcsolatban szükséges fellépnie, illetve hozzá kell járulnia a gyakorlás feltételeinek megteremtéséhez. Tipikusan ilyen szabadságjogok például a szakszervezeti szervezkedés szabadsága, a sztrájkjog, a foglalkozás megválasztásának szabadsága, a tanszabadság. A másik csoportba tartozó gazdasági, szociális és kulturális jogok esetében az állami magatartás lényegében pozitív, tevőleges, és valamilyen - gazdasági, szociális és kulturális - állami szolgáltatás nyújtására való jogosultságot jelent. Ez a szolgáltatás biztosítja az oktatáshoz, egészséghez, lakáshoz, szociális gondoskodáshoz való jogok esetében a jogérvényesülés alapját (Kardos G. 1996a), hiszen mihez kezdhet valaki az egészséghez való jogával, ha nincs szakrendelő, a rendelőben műszer, a műszerhez működtető és karbantartó. A gazdasági, szociális és kulturális szolgáltatási jogok tekintetében a jogi kikényszeríthetőség - tehát az állam ilyen irányú kötelezettsége is - relatív. E relativitás kivédésére szolgálnak az ún. szatellita jogosítványok, amelyeknek a kikényszerí illetősége, a rájuk vonatkozó alacsonyabb rendű jogszabályok alapján, már egyéni jellegű. A szatellita jogokból eredő kötelezettségek mindig korlátozottak, s csak reális, józanul megvalósítható állapotok elérését tűzik ki célul. Ilyen szatellita jog a munká9 József Attila: Flóra.