Kamarás István: Olvasatok (1996)
A tükör által…
Mindez fokozott mértékben érvényes a filmre, s még inkább a Tarkovszkij-félére. A filmjeleknek így nem lehet szótári értelmük, de jelentésrendszerük - biztat Mérei - magából a filmből kifejthető. Ehhez azonban nyelv- és beszédismeret szükséges. Józsa nyomán minden filmet beszédnek foghatunk fel, az egyes filmeket beszédaktusoknak, az egyes rendezőknek saját nyelvhasználati módot (diskurzust), az egyes filmeknek vagy filmtípusoknak ezen túl és felül sajátos nyelvezetet tulajdoníthatunk.51' A néző számára ismeretlen nyelv azonosítására is utalhatnak a Melyik műre emlékezteti a Tükör? kérdésre adott válaszok. A 100 válaszoló fele zavarban van, nem tudja mihez kapcsolni, s csak kijelentik, hogy semmihez sem hasonlítható. Heten más Tarkovszkijművet említenek (hatan a Stalkert). A többiek 34 szerző 41 művét említik: hárman Csehovot, ketten García Márquez Száz év magányát, Ottlikot és József Attilát. Szerepelt még Bergman, Bronté (Üvöltő szelek), Bulgakov (A Mester és Margarita), Dante, Greenaway, Joyce, Kafka, King Crimson (Szigetek c. lemeze), Makk Károly (Szerelem), Leonardo da Vinci, Orwell, Proust, Semprun, Solohov, Spielberg (Schindler listája), Szilágyi István (Kőhull apadó kútba), Szabó Lőrinc, Wenders, Woolf (Orlando), valamint a Twin Peaks és a Tövismadarak c. filmek. Anélkül persze, hogy tudnánk, kiknek mit jelentenek ezek a szerzők és művek, jó néhány név érezhető telitalálatnak, mások pedig ordító melléfogásnak. Feltűnő, hogy a filmek között kevesebb hasonlót találtak, mint az irodalmi művek között. A Tükör nyelvezetét (vagyis Tarkovszkij nyelvhasználatának egyik változatát) illetően a „hivatásosok" között is sok a találgatás, és akad egy-két sikeresnek tűnő filmnyelvész is. Az ismeretlen nyelvet megpróbálva valami ismerősebbel rokonítani, a francia elemző a filmet északinak nevezi, Tarkovszkij látását a németalföldi festőkhöz, Wajda filmjeihez, általában a kő helyett fával építkező „kulturális északhoz" tájolva (Jeancolar). Többen megpróbálják az önéletrajzi filmek kategóriájában elhelyezni a Tükört. Veress József az Amarcordhoz érzi hasonlónak, M. Le Fanu - szembeállítva a kamera felé forduló és önmaguknak beszélő * *JÓZSA Péter: A film mint beszéd, diskurzus, nyelvezet és nyelv. = Adalékok az ideológia és a jelentés elméletéhez. Bp. 1979. NPI. 62-73.1. 364