Kamarás István: Olvasatok (1996)
Zónák és átlépők - I. A vállalkozásról
ZÓNÁK ÉS ÁTLÉPŐK Józsa Péternek I. A VÁLLALKOZÁSRÓL „Ez a film úgy viselkedik, mint a Zóna: velünk együtt történik." (Gáspár Csaba László) 1. Kétféle másik világ Mit is értékel a vallásos ember egy beatmisében, egy Giotto-„szentképben", egy passiójátékban, egy „istenes" József Attila-versben, A Mester és Margaritábím, a Jézust eltáncoló Markó Iván mozdulataiban? A művészit vagy a vallásost? Művészinek tartják-e ugyanők az üres éggel bátran szembenéző embert ábrázoló Bergman-fílmet, a főpapok divatbemutatóival ironizáló Fellinit, a „frivol" Antonionit, a „malackodó" Boccacciot és a többi „kétértelmű", „megbotránkoztató", „istentelen" művet? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kerestük a választ Deme Tamással, amikor a Markó-táncmű hatását vizsgáltuk, és mivel nagyjából megválaszolatlanok maradtak, újra nekivágok, hogy a művészet- és vallásszodológia jócskán aláaknázott határvidékén - hogy stílszerű legyek: zónájában - partizánkodjam. A magukat vallásosnak nevező magyar lakosok olvasmányválasztásait és ízlésítéleteit a nem vallásosokéval összevetve arra a következtetésre juthatnánk, hogy a vallásos emberek szűkebb körből, óvatosabban, előítéletesebben válogatnak. A vallásos és nem vallásos lakosság eltérő társadalmi-demográfiai összetétele azonban nyilvánvalóvá teszi, hogy a vallásos emberek körében - ma még! - jóval nagyobb arányban vannak az öregek, a képzetlenek és a falusiak, vagyis a kulturális szempontból, hátrányos vagy peremhelyzetűek. Ha azonban a templomokból, imaházakból és gyülekezeti helyekről rendre hiányzókat regisztrálnánk, azt tapasztalnánk, ugyanők hiányoznak a könyvtárakból, a művelődési házakból, a múzeumokból 400