Kant, Immanuel: A gyakorlati ész kritikája (Sapientia humana - Immanuel Kant művei, 2004)
Lehetséges-e univerzális érvényű erkölcsi törvény - kérdezi Kant a morálfilozófia egyik legjelentősebb hatású művében. Az igenlő választ a kategorikus imperatívusszal adja meg, amellyel a tiszta gyakorlati ész semmilyen materiális és privát szempontra nem tekintve határozza meg az akaratot, s amelynek értelmében az individuális cselekedetek akkor legitimek morálisan, ha maximájuk általános törvényadás elveként érvényesülhet. De az imperatívusz egyben az emberi szabadság pozitív tudata is, az általa célul megszabott legfőbb jó pedig szükségessé teszi Isten létének és a lélek halhatatlanságának morális célzatú feltételezését. • OSIRIS •