Kapitány Ágnes szerk.: „Jelbeszéd az életünk” (1995)
IV. Néhány, az identitásalakulás szempontjából fontos terület interdiszciplináris körüljárása a „szimbolizáció” kutatásának eszközeivel - C) A város
nemzeti irodalmak együttélésének néhány kérdése a századelőn. In: Ami összehasonlítható, és ami nem. Tanulmányok. Szerk. Balogh Magdolna és Berkes Tamás. Új Aurora K, Budapest, 1989, 65-67. o. 11gen jellemző Mikszáthra, ahogy - mintegy beletörődve a városiasodás feltartóztathatatlannak mutatkozó trendjébe - megbocsátó derűvel anekdotázik a Szent Péter esernyőjeben arról: Bábaszék elöljárósága miként szerez a falunak egy zsidó asszonyt annak érdekében, hogy a község igazi városnak számítson (mert zsidó nélkül nincsen város), a rivális falvak teljes irigységére. 11 Pacsirta és Aranysárkány, illetve Édes Anna. 7 A regény narrátora nem hagy kétséget efelől: ,A grund... - olvasható a második fejezet elején - Ti szép, egészséges alföldi diákok, akiknek csak egyet kell lépnetek, hogy künn legyetek a végtelen rónán, a csodálatos nagy, kék bura alatt, melynek égbolt a neve, akiknek a szemetek hozzászokott a nagy távolságokhoz, a messzenézéshez, akik nem éltek magas házak közé ékelve, ti nem is tudjátok, mi a pesti gyereknek egy üres telek. A pesti gyereknek ez az alföldje, a rónája, a síksága. Ez jelenti számára a végtelenséget és a szabadságot.” 8 L. Veres András: Jászi Oszkár utópikus szocializmusa. Irodalomtörténeti Közlemények, XCV. évf. (1991) 161-176. o. Példaképpen Adyt idézném, aki a következőket írta 1907-ben, a Kiké legyen Budapest című cikkében: „Nem kellene Budapestről kisöpörni minden budapestit, csak ki kellene cserélni őket. Mágnásai, hivatalnokosított dzsentrije, gazdag zsidói, agyvelőtlen polgársága, hatalmas iparlovagkasztja, írói és művészei például undorítók.” Ady Endre összes prózai művei. Újságcikkek, tanulmányok VIII. S. a. r. Vezér Erzsébet. Akadémiai K, 1968, 353. o. Mint az a későbbiek folyamán kiviláglik: Konrád György voltaképpen Jászi és Ady elégedetlenségét viszi tovább, de merőben új történelmi szituációban. 9Többek között Nagy Lajos prózájában, József Attila költészetében. 10 Vár. 21. o. 11 Konrád György: A látogató. Magvető K, Budapest, 1969. (A továbbiakban: Lát.) 12 Lát. 70. o. 13 Lát. 81. o. 14 Lát. 82. o. 15 Lát. 134-140. o. 16 Vár. 111-112. o.17 Konrád György: A cinkos. Magvető K, Budapest, 1989. E regény 1978-ban született. Konrád György: Első könyvem elé. Könyvtájékoztató, 1969/5. 19 Lát. 170-171. o. 20 Lát. 134. o. 21 Lát. 141.0. 22 Vár. 69. o. 23 Vár. 82. o. 24 Vár. 36. o. 25 Vár. 106-107. o. 26 Vár. 74. o. 27 Vár. 113-116. o. 28 Vár. 75. o. 29Szeretek normális lenni. Eszéki Erzsébet interjúja Konrád Györggyel. Magyar Nemzet, 1989. május 27. v 30 0 Szelényi Iván-Konrád György: Az új lakótelepek szociológiai problémái. Akadémiai K., Budapest, 1969. (A továbbiakban: Lak.) 31 Lak. 8. o. 32Konrád György-Szelényi Iván: Az értelmiség útja az osztályhatalomhoz. Gondolat, Budapest, 1989.1 33 Pályája kezdetén Konrád figyelemre méltó esszét írt az OblomovróY. Emlékezés az Oblomov írójára. Nagyvilág, VII. évf. (1962) 1368-1373. o. Csak a hetvenes-nyolcvanas évek fordulóján tapasztalható határozott hangsúlyváltás e téren Konrád műveiben. Mindenekelőtt a térség különleges „köztes” helyzete foglalkoztatta. „A nyugati 611