Kenedi János: A halál és a leányka. Válogatott esszék (1992)

3. Fejezet - Kései macskajaj!

megcenzúrázott szöveg jelenik meg a könyvsorozatban, Szabó Zoltán erősíti meg magát, hogy „csak így tovább” (majdnem úgy folytattam: „a lenini úton”). De ne szaladjunk előre, igazoljuk előbb a hipotézist. Hipotézisünkhöz a IV. és V. rész egymással majdnem egyező részletének összehasonlításából merítettünk közvetett bizonyítékot. Az első ilyen részlet a Békebarátok alcím alatt olvasható az Új Magyarországban, a második ilyen részlet - Konferenciális közmondások - csupán a IV. és V. folytatás kéziratában olvasható. Kézirat „A békekonferencia a legnagyobb fegyvergyáros. Ő termeli azokat a háborús indulatokat, amelyekkel egymás ellen fordulnak azok a kis népek, amelyeket messze maga mögött hagyott a haditechnika. A népforradalom és a technikai forradalom eredője nem a nemzetköziség és a világbéke, hanem a sovinizmus és a világháború." Új Magyarország „Erősödik bennem a gyanú, hogy a háború után csak elszánt békebarátok vannak. A békebarátok egy fajtája állandósított és helyenként zajló polgárháború­val akarja megakadályozni a világháborút. A békebarátok másik fajtája egy hirtelen világháborúval akarja megakadályozni a helyenként állandósuló polgárháborút. A magánember véleményét József Attila fejezi ki: »éltem, és ebbe más is belehalt már«.’’ Mielőtt a két szövegrészt összehasonlítanám, vessünk egy pillantást a kontex­tusra is, ahonnét az idézeteket kiemeltük. A IV. rész kéziratból rekonstruált szöve­gét ez a kontextus veszi körül: „Az ország egyszer már tönkrement a népvesztő nemzetmentős és a nemzetvesztő népmentés lehetetlen dilemmájában. Hogy fog kimenekülni a nép érzelmeivel szembekerülő népuralom és a nép érzelmeinek engedelmeskedő népárulás dilemmájából?” Az első (múlt idejű) mondat: utalás. Mire is? Jámbor szándék című saját cikkére, amelyet a „szellemi honvédelem szükségességéről" alcímmel ín a Magyar Nemzet 1939. június 18-i számában: „Az utóbbi idő legtragikusabb jelenete ez: atársada­­lom egy része a nemzetmentő népvesztés revolúciója, más része a népvesztő nemzetmentés reakciója köré csoportosul.” Az első mondat tehát Magyarország széthullásának veszélyére történő, mondattól mondatig tartó, egyenes utalás. Magyarország az „alanya” annak a (jövő idejű) kérdésnek is, amelyik a múlt időre vonatkozó mondat után, második mondatként következik, így hát a negyedik részben a „békekonferencia a legnagyobb fegyvergyáros...” kezdetű passzus az Erdélytől és Felvidéktől elszakított ország politikai jövőjére vonatkozik. Az V. részben azonban a Békebarátok fejezet „alanya” a magánember, s már nem az ország. A magánember véleményét hivatott hangsúlyozni a József Attila-idézet, amely a IV. részből teljesen hiányzik, s nem is lenne ott semmi funkciója, hiszen az a tudósítás a béketárgyalás külpolitikai döntéseiről, ez pedig személyes erkölcsi következményeiről szólt. 220

Next