Kenedi János: Hogyan kéne embert szeretni? Tanulmányok, esszék, tárcák (Budapest, 2019)

II. Példázatos emberek - Szakítópróba

240 PÉLDÁZATOS EMBEREK 9. A cikk a Bibó-emlékkönyvbe készült, a Hajthatatlan és a megalkuvó cím ­mel jelent meg szamizdatban. 10. Dersi Tamás (1929–1975) 1956-tól az Esti Hírlap munkatársa, majd 1964-tõl a kultúrrovat vezetõje. A MUOSZ Újságíró Iskolában a sajtótörténet tanára volt. Jóvoltából – még a Budapester Rundschau elõtt – az Esti Hírlapba interjú ­kat készítettem, pl. Isaac Sternnel, Alain Robbe-Grilettel és másokkal. 11. Juhász Ferenc költõ a „kagylótestek poétája”. 12. Eörsi István: Lonci narancssárgában. Budapest, 1976, Szépirodalmi Kiadó. 13. Kõrösi József 1958-tól (egy év megszakítással) 1971-ig a Valóság címû folyóirat fõszerkesztõje. 14. Benda Gyula történész feleségérõl van szó. Hamburger Mihály (1941– 2005), filozófus, történész. 1967-tõl az ELTE filozófiai karának tanársegédé­vé nevezték ki. Az 1968-as Prágai Tavasz vált értékrendjének középpontjává. 1968. augusztus 21-e után néhány kollégájával petíciót írt alá Csehszlovákia katonai megszállása elleni tiltakozásul, ezért az egyetemrõl kirúgták. Rövid ideig elhelyezkedhetett a Szakszervezetek Elméleti Kutató Intézetében, majd onnan is eltávolították. Gomb- és cipzárügynökként járta az országot, de mert eszméit is terjesztette, szerzõdését felbontották. Végül egy benzinkútnál fo­gadták be huzamosabb ideig. Emiatt keresztelték el házibuliját a „benzinku­tasok báljának”, meg azért is, mert kutas barátait is meghívta a demokratikus ellenzék partijára. 15. Könczöl Csaba (1947–2004.) russzista irodalomtörténész és mûfordító. 1970–1971-ben a Magvetõ Kiadó szerkesztõje, majd a Hiány címû lap rovat ­vezetõje. 16. Pintér József irodalomtörténész és munkásôr, Kassák Lajos- és József At ­tila-kutató. 17. „Nagypál István” – álnév, valójában Schöpflin Gyulát (1910–2004) takar ­ja: író, publicista, mûfordító volt. A Szakítópróba írása idején angliai emigrá ­ció ban, a Lime Tree Farmon élt. Az 1930-as években a Gondolat címû folyóirat és József Attila Valóság címû folyóiratának szerzõje. 1932-ben – az illegális kommunista párt utasítására –, részt vett az Eötvös kollégiumi diákok zen­dülésében. Röplapokat szórtak, falra jelszavakat festettek, éhségsztrájkoltak. 1932. június 13-án letartóztatták és féléves fegyházban letöltendõ börtönbün­tetésre ítélték. Minderrõl Szélkiáltó címû önéletírásában beszél (Párizs, 1983, I.U.S.). 1945–1948 között a Magyar Rádió hírigazgatója, 1948. december 1-jé­tõl a külügyminiszter, Rajk László kinevezi a Magyar Köztársaság oslói nagy­követének. Diplomáciai állásáról azonnal lemond, mihelyt a Rajk-pör hírét veszi és emigrációba vonul. 18. Horváth Zoltán (1900–1967), publicista, történész. 19. Karl Kraus (1874–1936), osztrák publicista. 1899-ben megalapította egy ­személyes folyóiratát a Die Fackel t, amely 36 évig folyamatosan közölte Karl

Next