Kenedi János: Hogyan kéne embert szeretni? Tanulmányok, esszék, tárcák (Budapest, 2019)
III. Ha 2018-ban naplót írtam volna - A történész rémálma, avagy hogyan nyomatják a katyvaszt a fejünkbe?
A TÖRTÉNÉSZ RÉMÁLMA 287 ni. Amint a borotválkozó tükörbe néztem, megnyugvással állapítottam, meg, hogy tömör, hetyke bajszom nincsen. Kerek szemüvegem ugyan van, de fém a kerete, s nem szaru, mint Szirmai István lencséjének a foglalata. Körülnézve a gardróbban láttam: barna-fehér csíkos öltönyöm nincs, nyakkendõm pedig teljesen nuku, nemhogy kanárisárga lenne egy is. Elkezdhetek már kifelé hátrálni Szirmai Istvánnak, az álomjátékban játszott szerepétõl. Én amúgy is csak az álomjáték dramaturgja vagyok. A librettót Fónagy Iván (és szerzõtársa: Soltész Katalin) írta. Ami a fentebbi szövegben idézõjelben áll mind a mágustól ered. Mágia címû könyvével 1943-ban lépett be a magyar tudományba, az tán feljutott a tejére, sõt annál is följebb a francia és amerikai Tudományos Akadémiákig. Igaz, karrierjét 1950-ben az MTA Titkári Hivatalában kezdte, de már abban az évben az MTA Nyelvtudományi Intézetében tudományos kutatóként dolgozott, majd ott osztályvezetõvé nevezték ki, a Szegedi József Attila Tudomány Egyetem nyelvészeti tanszékén kapott professzori kinevezést 1967-ben, de már abban évben a párizsi Sorbonne- ra hívták (három évre) vendégprofesszornak, közben pendlizett a New York államhoz tartozó Buffalóban, ugyancsak nyelvészprofesszorként. Addig vacillált két kontinens közt, amíg végsõ lakhelyéül Párizst választotta és az elõkelõ CNRS tudományos kutatója maradt, egészen 1985-ös nyugdíjba vonulásáig. Tudományos elõmenetelét elõmozdították mentorai: a nyelvészet és a pszichológia prominensei. A Pázmány Péter Tudomány Egyetemen az általános nyelvészet nagyjai egyengették az útját: Laziczius Gyula és Telegdy Zsigmond, pszichoanalitikus kiképzést Hermann Imrétõl kapott (ezért is lett a Ferenczi Társág elnöke). Tudományos vonzalmai vitték közel tanulóévei után a prágai nyelvészeti iskolához. Emlékezetes mûfordításait nem jó felejteni. (Õ fordította többek között Stefan Zweig Sakknovellá ját, Pascal Gondolatok ját, Bal zac Pajzán történetei t.) Tizenhét könyvét publikálta, (érdemes kiemelni közülük Füst Milán: Öregség. Dallamfejtés; A költõi nyelvrõl; Rögzõdés és változás a nyelvben címû munkáit). Tudós volt, de nem szakállas. Én csak egyszer találkoztam vele, nyelvész feleségem vacsorameghívásához én voltam a slepp a hetvenes évek elején. Arca inkább Szerb Antal sima arcához hasonlított, a szemüvege is. Országunkra jellemzõen nagy tudós volt; országunkat jellemzõ nemzeti emlékezetpolitikával... Ami az én rémálmomat illeti, luxus volna az álomfejtés. Oka egyszerû.