Keszthelyi Gyula (szerk.): Magyarország - 2000. Magyarország képe a nagyvilágban. Külföldi és hazai magyarok tanácskozása az országról. 1997. május 30-31 (1997)

Magyarország euroatlanti integrációjának elősegítése

Magyarors zág euro atl anti integrációjának eló'segíté se Kádár Béla megjegyzései Philippovich Tamás kulcsmondata: Magyarország geostratégiai helyzete határozza meg, hogy elsősorban hova kell térben integrálódni. Tudjuk, hogy a távol-keleti dinamikusabb, sőt a fejlett államok csoportjában az angolszász országok gyorsabban fejlődnek, mint a kontinentális Európa, de hát Árpád apánk ide hozta Európa közepébe a magyarlakat, ezen most már változtatni nem lehet, itt kell megtalálnunk a megfelelő helyet. Köszönöm Világhy Ernő Károlynak az oktatási dimenzió európaizálásának fontos­ságával kapcsolatos fejtegetését, különösen konkrét felajánlását a jövőbeni segítségre. Nagyon fontos volt, amit Tőkés Rudolf mondott európai és NATO-integrációnk esé­lyeiről és buktatóiról. Nagyra értékelve hozzászólását, csupán rövid magyarázatként fűzöm hozzá: Magyarországon olyan helyzetmegítélés alakult ki, hogy biztonsági ga­ranciákat a mai világban csak az Egyesült Államok nyújthat közvetlenül, vagy közvetet­ten, a NATO által. A NATO-t biztonságpolitikai szempontból ezért tekintjük megoldás­nak, ismerve a kérdés összes hátulütőjét. Említést kíván egy szociálpszichikai tényező is. A magyar népnek kell a kapaszkodó ahhoz, hogy véget vessen kompországi státu­sának. Ez már idestova sok évszázados dilemma. A NATO-hoz való csatlakozás talán ezt a szociálpszichikai terhet könnyíti. Akik itt élünk, ismerünk egy másik, történelmileg örökölt szociálpszichikai problémát is. Ez az ország történelme során - különösen eb­ben a században - megtanulta, hogyan lehet valamit nem csinálni. Ha a buktatókat hangsúlyozzuk, akkor mindenki rendkívüli felvértezettséggel és tudományos alapon nem csinálja azt, amit egyébként spontánul nem csinál. Érvényes ilyen meggondolás is a különféle megközelítések kialakításában. Végül néhány megjegyzés a Máté Imre által is említett belépési kockázatokhoz. Magyarország kereskedelmi deficitje az Európai Unióval szemben kisebb, mint a külke­reskedelem egészében. Ha van kivérzés, az nem az Európai Unióval folytatott kereske­delemben a legerőteljesebb, hanem másutt. Bár az elmúlt évtizedben számos megpró­báltatás érte a magyar mezőgazdaságot, mégis Magyarország az egyedüli poszt­­szocialista ország, amelynek az Európai Unióval folytatott agrárkereskedelmében igen jelentékeny aktívuma van, és a magyar agrárexport csaknem háromszor nagyobb, mint az agrárimport. Tehát még a jelenlegi mostoha helyzetben sincs semmi veszve. Egy még erőteljesebb agrárpolitikával a sikeres tárgyalások után, a mezőgazdaság is re­mélhet előnyöket az EU-csatlakozástól. 104

Next