Keszthelyi Gyula (szerk.): Magyarország - 2000. Magyarország képe a nagyvilágban. Külföldi és hazai magyarok tanácskozása az országról. 1997. május 30-31 (1997)
A Kárpát-medencei és a nyugati magyarság kapcsolatai az anyaországgal Magyarország modernizálásának tükrében
A kárpát-medencei és a nyugati magyarság kapcsolatai az anyaországgal rokkal pótoljuk. Az állandó magyar tanszemélyzet létszáma most körülbelül 160, a reális szükséglet a jelenlegi anyanyelven folyó oktatáshoz mintegy 250 fő lenne. Segítséget kapunk magyarországi egyetemektől, meghívott vendégelőadóktól, de számuk még igen csekély. Ezért is szeretnénk a végzős fiatalok közül jól felkészült előadókat kinevelni. Ez azonban hosszú folyamat. Ennek érdekében szükség volna a magyarországi ösztöndíjak körültekintő felhasználására is. A doktori képzésben elsősorban az egyetemi oktatásban számba vehető fiatalokat kellene előnyben részesíteni. Egy évre szóló vagy ennél rövidebb időtartamú ösztöndíjat minél több esetben kellene nyújtani, hiszen ez jelentősen javítaná az egyetemen tanító tanárok dokumentációs lehetőségeit és hozzájárulna az intézetek közötti szakmai működés fejlesztéséhez. Külföldi kapcsolataink nagymértékben fejlődtek az elmúlt hét év alatt. Számos közép- és nyugat-európai, továbbá egyesült államokbeli egyetemmel tartunk fenn állandó kapcsolatot. A magyarországi egyetemek közül széleskörű együttműködést folytatunk a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemmel, Közgazdaságtudományi Egyetemmel, a szegedi József Attila Tudományegyetemmel, Juhász Gyula Főiskolával, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemmel, a Pécsi Janus Pannonius Egyetemmel, a veszprémi egyetemmel. Román és magyar tanáraink számos közös tudományos ülésszakot szerveztek, rövidebb-hosszabb időszakokra ellátogattak egymás egyetemeire. Sajnos, a diákcsere ritka. Ennek és a tanárcserének is főleg pénzügyi akadályai vannak. Mindamellett éppen most indul tudományos ülésszak a Kovászna megyei IIlyefalván az ELTE, illetve a kolozsvári egyetem matematikai tanszékei között. Az 1996-ban Romániában végbement változások sora, az RMDSZ részvétele a kormánykoalícióban, reménnyel tölti el az erdélyi magyaságot. Lehetőséget látunk az anyanyelvi oktatás lényeges kiterjesztésére. Éppen ezért alaposan elemezzük a jelenlegi helyzetet és terveket dolgozunk ki a jövőre nézve. Az említett kedvező változások ellenére számos megoldatlan problémánk maradt, melyek orvoslása csak részben függ az egyetemtől. A romániai magyarság a felsőoktatás terén nagymértékben leszakad nemcsak az európai élmezőnytől, hanem az anyaországi normáktól is Romániában 48 önálló állami egyetem működik, ezek közül egy sem teljesen magyar nyelvű. Az elmúlt tanévben 13740 magyar diák tanult a romániai felsőoktatásban, ez az összdiáklétszám 4,14 százaléka (miközben a magyarság részaránya 7,8 százalék). Ám csak egy részük tanul mindent magyar nyelven. Ha e számarányokon belül megvizsgáljuk a szakonkénti megoszlást, az egyik, számunkra igen fontos területen, a jogászképzésben, meghökkentő adatokat találunk. A Romániában jogi tanulmányokat folytató csaknem 12000 diák közül mindössze 100, vagyis 0,7 százalékuk magyar anyanyelvű. A kolozsvári egyetemen ugyanez a helyzet: 1000 jogászhallgató közül csupán 15 magyar. Anyanyelvű képzésre eddig csak a tanár, művész, teológus, újságíró, szociális gondozó, könyvtárszakértő szakokon volt jogunk. A valódi versenyképességet lehetővé tevő korszerű ágazatokban - jog, közgazdaság, műszaki ágazatok, közigazgatás, agrárágazatok - nincs magyar anyanyelvű képzés. Sem nálunk, sem más romániai egyetemen nincs törvényileg szabályozva a magyar csoportok helyzete. Ez az egyik alapvető probléma. 375