Kiss Jenő - Pusztai Ferenc szerk.: Magyar nyelvtörténet (Osiris tankönyvek, 2003)
A magyar nyelv története - Az ómagyar kor
HANGTÖRTÉNET I 317 b) A réshangok sorában a /3-nek u-vé válásával azf: v fonetikailag is szoros oppozíciót alkotott. Az s melletti üres helyet kitöltötte az először allofónként feltűnő, majd jövevényszavakban meghonosodó, önálló fonémává váló zs. A j-nek nem szokott zöngétlen párja lenni, a/ csak allofón. A veláris / páros eltűnt; a laringális h viszont gyakori fonéma lett. c) Az affrikáták két új fonémával gyarapodtak: az allofónként már meglévő, de az idegen eredetű szavakban önálló fonémává váló c-vel és a belső keletkezésű dz-vel. Ezek egymással szintén zöngétlen : zöngés korrelációt alkotnak. A dzs-nek gy-vé alakulásával - rövid időre - zöngés pár nélkül maradt a cs (bár ács + zöngés mássalhangzó találkozásakor: az ácsból, Bécsben-íé le szavakban elképzelhető a des allofónként való jelenléte). d) Felszabadulnak a fonotaktikai kötöttség alól, s a szó bármely részén előfordulhatnak a g, az f, a z és az ly fonémák. Az újonnan keletkezett -dz- szó elején nem állhat. 2. A hosszú mássalhangzók rendszere teljes lett: a nyúlás, valamint a képzés, ragozás során egymás mellé kerülő mássalhangzók sorozatosan hozták létre a rövid : hosszú szembenállást. I FELADATOK 1. Állapítsa meg az EWUng. és a Szóvégmutató szótár segítségével (külön-külön feladatként), hogy milyen eredetű szavak honosítják meg a y-vel, z-vel kezdődő, valamint a szó belseji és szóvégi f-et tartalmazó szavakat! Századról századra hogyan növekszik fonematikus terhelésük? 2. Derítse fel az EWUng. és a Szóvégmutató szótár segítségével, mikor és milyen eredetű szavakban jelennek meg először, s szaporodnak fel a szókezdő, a szó belseji és a szóvégi c, zs fonémákat tartalmazó szavak! 3. Igen nagy anyaggyűjtés szükséges ahhoz, hogy kidolgozza a -dz- megjelenésének és terjedésének körülményeit. Támaszkodhat a NySz.-ra, de elsősorban a kódexeket kell adatgyűjtésre használnia. 4. Rajzolja meg a 3. pontban leírt anyaggyűjtési módszerrel az n > ny alkalmi és állandó palatalizációjának ómagyar kori történetét! Gondoljon a nyelvjárási különbségekre (válasszon azonos vagy éppen különböző nyelvjárásban írt műveket)! 5. Vizsgálja meg az ómagyar kori asszimilációk és disszimilációk meghatározott források alapján történő összegyűjtésével, melyek a leggyakrabban résztvevő mássalhangzók a hasonulás és elhasonulás folyamatában! Milyen törvényszerűségek állapíthatók meg? 6. Keresse meg azokat a szókezdő mássalhangzó-torlódásokat, amelyekben mindmáig megmaradt a torlódás, de amelyek az ómagyarban kerültek a nyelvbe! Talál-e a feloldásra kísérletet (adatot), s milyen megállapításokat tehet a megmaradó torlódásokkal kapcsolatban? 7. Vizsgálja meg, milyen szóvégi mássalhangzó-kapcsolatok fordulhattak elő az ómagyar korban! 8. Keresse meg a Szóvégmutató szótár segítségével a ma h-ra, c-rej-re végződő szavakat, s etimológiájuknak utánanézve állapítsa meg, melyik hogyan keletkezett, rendezze őket csoportokba! 9. Gyűjtse össze az EWUng., a NySz. és a szakirodalom segítségével a valaha tar-